Mesterséges intelligencia, szintetikus valóság – Az MI és GenMI rendszerekkel kapcsolatos globális kihívások és európai szabályozási stratégiák

Abstract

A disszertáció a mesterséges intelligencia (MI) és a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) technológiák rohamos fejlődésének társadalmi és jogi kihívásait vizsgálja, kiemelt figyelmet fordítva az Európai Unió szabályozási stratégiáira. E rendszerek térnyerése – számos pozitív hatásuk ellenére – jelentős kockázatokat hordoz magában, különösen az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, a döntéshozatali autonómia védelme, valamint a demokratikus intézmények megőrzése terén. A dolgozat első része, az MI-szabályozás uniós jogalkotási folyamatát vizsgálja, amely kockázatalapú megközelítéssel igyekszik egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a társadalmi kockázatok mérséklése között. Az MI-rendelet elemzésén keresztül a kutatás részletezi, hogy a nagy és elfogadhatatlan kockázatú alkalmazásokra vonatkozó szabályozás miként kívánja garantálni az európai értékek és az alapvető jogok védelmét, emellett feltárja, hogy az általános célú GenMI modellek megjelenése milyen új szabályozási megközelítések kidolgozására késztette az uniós jogalkotókat. A második rész a GenMI technológiák elterjedéséből fakadó kihívásokat elemzi, különös hangsúlyt fektetve a nagy nyelvi modellek (LLM) és más generatív rendszerekhez köthető olyan releváns kihívásokra, mint a gépi hallucináció, a szintetikus adatokon történő tanítás, az információs tér homogenizálódása, valamint a modell összeomlás jelensége. A dolgozat második része annak feltárására is vállalkozik, hogy a szintetikus tartalmak tömeges elterjedése miként gyorsít(hat)ja fel az emberi információfeldolgozás és valóságérzékelés torzulásának folyamatait. Egyik központi megállapítása, hogy e tartalmak további térnyerésének (Web 0.0) hosszú távú kockázata nem a hibrid hadviselés felerősödése, a választások befolyásolása, a tömeges manipulálás és politikai polarizáció fokozódása – minthogy ezek rövid távú fenyegetések –, hanem az episztemológiai összeomlás. Annak a veszélye, hogy a társadalom tagjai végérvényesen elveszítik a bizalmukat az általuk olvasott hírek, információk, tudományos alapvetések és korábban általános konszenzust élvező történelmi események hitelességében. A disszertáció elkészítésének alapjául a témához kapcsolódó jelentős hazai és nemzetközi szakirodalom (tanulmányok, monográfiák, kommentárok, tudományos publikációk) áttekintése és feldolgozása szolgált. A kutatási módszertan alapját a releváns Európai Uniós jogszabályok, Tanácsi következtetések és javaslatok, intézményi irányelvek és ajánlások elemzése, valamint különböző esettanulmányok, szakpolitikai jelentések, hatástanulmányok, kockázat- és megfelelésértékelések értelmezése és összefoglalása adta.