A SZÜLÉSZETI BEAVATKOZÁSOK HATÁSA A GYERMEKTÁPLÁLÁSRA, VALAMINT A GYERMEKÁGYAS ANYA TÁPLÁLKOZÁSA
Abstract
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, 2014) a kizárólagos szoptatás fenntartását javasolja a csecsemő féléves koráig és a szoptatás folytatását a gyermek 2 éves koráig vagy igény esetén akár azon túl. Az Európai Régióban a kizárólagos anyatejes táplálás rátája féléves korig mindössze 13%, Magyarországon ez az arány 25%. A szoptatást befolyásolhatják bizonyos szociodemográfiai faktorok, vagy a szülés körülményei, úgy, mint az alkalmazott szülészeti beavatkozások, valamint a szülés utáni kórházi ellátás körülményei. Kutatásunk célja volt összehasonlítani a magyar anyák születésének, valamint szülésének körülményeit, emellett megvizsgálni a szülészeti beavatkozásoknak, a szülés módjának és a postpartum körülményeknek a kapcsolatát egymással, illetve a szoptatással. Továbbá felmérni a szoptató anyák és nem a szoptató anyák táplálkozási szokásait a gyermekágyas időszakban. A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunkat 2021. 03. 26. és 2021. 07. 18. között végeztük. A nem véletlen¬szerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba azok a biológiai anyák kerültek, akik legalább egy, a 37. betöltött gestatiós hét után élve született és legfeljebb 60 hónapos (5 éves) gyermeket neveltek. A kizárási kritériumok közé tartozott az első gyermekkel való várandósság, a kötelező kérdések nem megfelelő kitöltése (n=2008). A felmérés online formában, önkitöltős kérdőíven keresztül, anonim módon történt. A szignifikancia szintet p<0,05 értéknél határoztuk meg. Több, mint kétezer magyar anya bevonásával igazoltuk, hogy az anya születésének ideje és módja befolyásolhatja gyermeke szülésének idejét (p<0,001) és módját (p<0,001). Emellett hazánkban először bizonyítottuk be, hogy a szintetikus oxitocin és az epidurális érzéstelenítés alkalmazása alakíthatják a szülés módját, valamint hatással lehetnek az anya és az újszülött által az intézményi ellátás során megtapasztalt postpartum körülményekre is (p<0,05). Ezen túlmenően magyar mintán elsőként támasztottuk alá, hogy ezen felsorolt tényezők mindegyike befolyásolhatják a szoptatás kimenetelét, valamint a gyermek táplálásának módját (p<0,05). A puerperium idején a szoptató anyák körében szignifikánsan magasabb arányú a változatos táplálkozás előfordulása (p=0,006), valamint nagyobb figyelmet fordítanak az energia (p=0,002) -, a vitamin-, és az ásványi anyag bevitelükre (p=0,044), mint a nem szoptató anyák.