Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2024-04-29T14:19:23Z
Szerző Tóthné Péter Nóra
MTMTID:
10045961
Webcímhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/45027
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénFrazémák a magyart mint idegen nyelvet tanulók írott szövegeiben
Az értekezés címe angolulPhrasemes in the Written Texts of Learners of Hungarian as a Foreign Language
Absztrakt az értekezés nyelvénÉrtekezésem fókuszában a magyar mint idegen nyelvi (MID) beszélők által használt frazémák álltak. Kutatásomban haladó MID-tanulók írott szövegeit – B2-es és C1-es Origó nyelvvizsgán készült írásbeli produktumaikat – vizsgáltam a frazémahasználat szempontjából szövegelemzéssel gyűjtött kvalitatív és kvantitatív adatok alapján. Egyrészt arra voltam kíváncsi, hogy előfordulnak-e frazeológiai egységek ezekben a szövegekben, és ha igen, milyen frazémák milyen arányban fordulnak elő (frazématípusok szerinti megoszlás). Másrészt azt szerettem volna megtudni, hogyan használják a frazémákat a MID-tanulók: mely frazémák szerepelnek az elvárt norma szerint, melyek attól eltérő módon, illetve hogy kimutathatók-e típushibák (köztesnyelvi frazémaalakok). Harmadrészt szerettem volna összehasonlítani a két almintát abból a szempontból, hogy vajon több és többféle (normaszerűen használt) frazéma szerepel-e a C1-es szövegekben, mint a B2-esekben. A frazeológiai egységek jellemzése és osztályozása eltérő szempontok szerint történhet, ami egyrészt az adott kutatási területek érdeklődési körét és vizsgálódási módszereit tükrözi, másrészt megnehezíti az eredmények áttekinthetőségét. A kategorizáció, tipologizáció legtöbbször a következő szempontok szerint történik: forma (pl. hossz, szerkezet, megformáltság, grammatikai rögzültség foka, vonzatfelvevő képesség), jelentés (pl. szemantikai áttetszőség, motiváltság, idiomatikusság, metaforikus jelleg, kommunikációs funkció), gyakoriság (gyakori együttes előfordulás). A kutatásom alkalmazott nyelvészeti, azon belül a nyelvtanulásra irányuló fókusza miatt egy olyan meghatározásra és tipológiára volt szükségem, amely egységes keretben mutatja meg és tárgyalja a fenti szempontokat, és nem próbál meg éles határokat húzni sem az idiomatikusság, sem a formai rögzültség, sem pedig a gyakoriság különböző fokozatain elhelyezkedő frazeológiai egységek között. Ezért az elméleti munkák áttekintése után az értekezés céljára a kutatás fókuszában álló frazémákat (más szóval frazeologizmusokat vagy frazeológiai egységeket) olyan, lexikailag és grammatikailag többé-kevésbé rögzült polilexikális egységként definiáltam, amelynek elemei nagy gyakorisággal együtt, adott elrendezésben fordulnak elő adott lexikális jelentés vagy szemantikai/pragmatikai funkció kifejezésére (vö. Granger–Meunier 2008). Ami a frazématípusokat illeti, elsődlegesen Granger és Paquot 2008-as frazeológiai spektrumára támaszkodtam a kutatásom tárgyát képező egységek jellemzéséhez és beazonosításához, de felhasználtam a vonatkozó magyar nyelvű szakirodalmak terminusait és szempontjait is. A vizsgálatba végül azokat a frazémákat (frazématípusokat) vontam be, amelyek kutatását MID-szempontból különösen relevánsnak gondoltam. Így összesen tizennégy típus került be a vizsgálati körbe: kollokáció, funkcióigés kapcsolat, szólás, kinegramma, helyzetmondat, frazeológiai terminus, páros frazeologizmus, szóláshasonlat, strukturális frazeologizmus, kommunikatív formula, közhely, közmondás, szlogen, szállóige. Az értekezés három fő tartalmi egységből áll. A Bevezetés után a kutatás fókuszában álló frazémák szakirodalmi hátterének rövid felvázolása következik (A kutatás diszciplináris kerete: frazeológia). A vonatkozó fejezetek tisztázzák a frazeologizmusokat jelölő legfontosabb terminusokat, ismertetik a frazeológiai egységek néhány tipológiai osztályozását, és definiálják azokat a frazématípusokat, amelyekkel a kutatás is foglalkozik. Szó esik a frazémák használati köreiről (különféle típusú szövegekben, diskurzusokban történő előfordulásáról), néhány kognitív vonatkozásukról (nyelv, kultúra és gondolkodás viszonylatában), valamint fordíthatóságukról (pl. kontrasztivitás, ekvivalencia, reália). A következő nagy egység a frazeologizmusokat az idegennyelv-oktatás, azon belül a magyar mint idegennyelv-oktatás (MID) szempontjai szerint tárgyalja. Az egyes alfejezetek egyfelől összefoglalják a frazématanítás legfontosabb általános didaktikai és módszertani elveit, valamint a frazeologizmusok MID-beli tanításával kapcsolatos oktatástörténeti ismereteket és a kortárs oktatási gyakorlatban megfontolandó problémákat, másfelől a mai oktatási gyakorlatban használatos MID-kiadványokat (tankönyv, nyelvtan, kézikönyv, munkafüzet) és különféle, a magyarórán használható feladattípusokat, eljárásokat és megközelítéseket mutatnak be – a frazémákra koncentrálva. Szó esik a frazémáknak a MID-re vonatkozó kimeneti cél- és követelményrendszereiben elfoglalt helyéről is (nyelvtanulói kompetenciák, szintleírások, nyelvvizsgák). Ezután kerül sor a kutatás bemutatására. A vizsgálat tárgyának, előzményeinek és újszerűségének ismertetése után a kutatási célok kijelölése (hipotézisek, kérdések), majd a kutatási módszertan bemutatása következik (adatgyűjtés, minta, eljárások), amit az eredmények részletes ismertetése követ. Ezt követően a Konklúziókban az eredmények összefoglalása és összefüggéseikben való értelmezése, valamint a kutatás értékelése olvasható. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált nyelvvizsgázói szövegekben összességében viszonylag kevés frazéma található az össz-szószám és a frazéma-szószám arányait tekintve. Mindkét szinten a kevésbé idiomatikus, jobban elemezhető és gyakoribb kollokációk és kommunikatív formulák használata a leginkább jellemző, de meglepő módon nincs számottevő különbség a két szint között az arányok vonatkozásában, sőt, a B2-es szövegekben a szószámra levetítve több frazeologikus kifejezés szerepel. A változatosságot tekintve a C1-es szövegekben előfordul – igaz, nagyon kis számban – három olyan frazématípus, amelyekből a B2-esekben nem található példány, illetve igaz az is, hogy a type/token arányt tekintve erre a mintára nagyobb frazeológiai változatosság jellemző. A kutatás nyelvpedagógiai hozománya hasznos lehet a magyar mint idegen nyelv mint szakma számára: mind a tanároknak, mind a tananyag-készítőknek; továbbá értékes visszajelzést adhat a nyelvvizsgáztatóknak és a tesztfejlesztőknek is.
Kulcsszó (Magyar)frazéma
írásbeli nyelvvizsga
kevert metódusú kutatás
magyar mint idegen nyelv
tananyagelemzés
Kulcsszó (Angol)analysis of learning materials
Hungarian as a foreign language
mixed method research
phraseme
written language exam
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaBTK Nyelvtudományi Doktori Iskola
TémavezetőDóla Mónika
Hegedűs Rita


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record