A közoktatásügyi igazgatás modernizációja Magyarországon 1848-tól a második világháborúig. Felekezeti érdekérvényesítés és állami közoktatáspolitika
Abstract
A kutatás középpontjában a magyar – továbbá az értekezés összehasonlító jogtörténeti jellegéből adódóan, kisebb hangsúllyal az osztrák és a német – közoktatásügyi igazgatás fejlődésének bemutatása áll. A téma egyedülállóságát erősíti, hogy a hangsúly az állami, illetve egyházi hatáskör kérdésén van, az alsófokú (a korszak szóhasználatában inkább elemi) iskolákra vonatkozó reformokat a felekezeti érdekérvényesítés és az állami közoktatáspolitika oldaláról megközelítve. Az időbeli határokat tekintve egy évszázadot ölel fel a vizsgálat a 19. század közepétől megkezdődő, szakaszos modernizációra fókuszálva, így részét képezi az Osztrák-Magyar Monarchia, az őszirózsás forradalom időszaka, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak közoktatásügye, valamint a nemzetközi – a kölcsönös hatásokból és kapcsolati rendszerből adódóan elsősorban osztrák és német – összehasonlítás, emellett magyar vonatkozásban hangsúlyos a Baranya megyét érintő helyi gyakorlat feltárása levéltári kutatásra alapozva. Az iskolák feletti egyházi vagy állami felügyelet a vizsgált korszakban kiemelt kérdés volt, mivel a polgári modernizáció időszakát megelőzően kizárólag felekezeti oktatási rendszer állt fenn mind a magyar, mind az osztrák és a porosz területeken. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a római katolikus egyház élvezett kivételezett státuszt, a Német Császárságban a protestáns felekezetek domináltak, ám iskolákkal rendelkezett több felekezet mindegyik területen, nem csupán a többségi egyház. A reformok során így – a korszellemnek megfelelően – az iskolák szekularizációjára irányult a szabályozási irány mind a három államban, ennek mértékét tekintve viszont – az eltérő felekezeti viszonyokból is adódóan – más megoldások születtek az egyes államokban. A vizsgálat tárgya a közigazgatástörténeten belül az oktatásügyi igazgatás, az állami felügyelet megvalósítása és az ideológiai nevelés térnyerése, összekapcsolódva a nemzetiségi törekvésekkel is. Utóbbi indoka, hogy míg az első világháború időszakáig elsődlegesen az állami és a felekezeti iskolák körüli vita határozta meg a politikai színteret a vizsgált térségben mindenütt, addig az 1920-as évekre ez a kérdés látszólag nyugvópontra jutott, ekkor már fenntartóként működtek egymás mellett – eltérő súllyal ugyan – az állam és az egyházak, ehelyett a nemzetiségi kérdés került előtérbe az iskolák tekintetében is, hiszen az első világháborút lezáró békeszerződések érintették a vizsgált államok lakossági viszonyait ilyen értelemben is. A két világháború közötti hazai közoktatásigazgatási és közoktatáspolitikai törekvések bemutatása – széleskörű levéltári forrásbázis alapján – a Baranya megyei vonatkozások feltárásával és elemzésével egészül ki.