Egy érv a reduktív materializmus mellett

Abstract

Az elmefilozófiai viták vizsgálata felszínre hozza azt a tényt, hogy az elmefilozófiai álláspontok mögött különböző intuitív meggyőződések állnak. A két ellentétes intuíció az antirevizionista és a revizionista intuíció. Az antirevizionisták szerint létezik fenomenális tudatosság, és az elmefilozófia egyik fontos feladata megoldani a fenomenális tudatossággal kapcsolatos, különösen nehéznek tűnő problémákat. A revizionisták tagadják ezt: szerintük nincs fenomenális tudatosság abban az értelemben, ahogyan arról az antirevizionisták beszélnek, és nem értelmesek azok az állítólagos filozófiai rejtélyek sem, amelyek az antirevizionistákat foglalkoztatják. Felmerül a kérdés, hogy nem értelmezhetjük-e az elmefilozófiai álláspontokat az intuitív meggyőződések elméleti kifejtéseként, és az elmefilozófiai vitákat a különböző intuitív nézetek közötti ellentétek következményeiként. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az alaposabb elemzés kimutatja, hogy az elmefilozófiai elméletek valójában rendszerint nem képesek meggyőzően kifejezésre juttatni szerzőik intuitív meggyőződéseit. A legtöbb elmélet ugyanis kétértelmű, lehetőség van revizionista és antirevizionista olvasatára is, és a szerzők nem tudják kikényszeríteni műveik revizionista vagy antirevizionista olvasatát. Amikor a revizionista meggyőződésű filozófusok antirevizionista műveket olvasnak vagy megfordítva, akkor a félreértések, illetve a témaváltások vádjai és feloldhatatlan patthelyzetek jellegzetes mintázatai figyelhetők meg. Mindez pedig nem olyan véletlen nehézség, amit az elméletek alaposabb kifejtése kiküszöbölhet, hanem szisztematikus következménye a fenomenális hozzáférhetetlenségének, amire olyan filozófusok, mint Wittgenstein, rég figyelmeztettek, de a jelenséget mégsem vette minden filozófus komolyan. Ha úgy véljük, hogy célszerű elkerülni az elmefilozófiában a kétértelműségeket és az ebből eredő terméketlen vitákat, akkor olyan elméletek elfogadására kell törekednünk – úgynevezett egyensúlyi elméletekére – amelyek a lehető legkevésbé érzékenyek a kétértelműségre. Egy ilyen elmélet a reduktív materializmus, ahogyan Place, Smart és Feigl kezdeményezte, végül pedig klasszikus formájában Lewis fogalmazta meg. Az egyensúlyi elmélet szükségessége melletti érvelés és annak bizonyítása, hogy a reduktív materializmus egyensúlyi elmélet, egy érv a reduktív materializmus mellett.