Szentgrót végvárváros a XVII. században

Abstract

Az értekezés leghangsúlyosabb részét a szentgróti katonatársadalom különböző csoportjainak összetételét és szerkezetét tárgyaló rész teszi ki. A négy különböző csapatnem közelítőleg azonos terjedelmű fejezetben kerül tárgyalásra, ezzel is hangsúlyozva a prezídiumokban való meghatározó szerepüket és egyben sajátosságaikat is. Társadalomtörténeti szempontból releváns részként emeljük ki a szabadosokról szóló fejezetet, mivel a szentgróti végház falai között szolgáló kontingensek közül ez volt a legnagyobb létszámú, illetve a kutatás ennek a katonacsoportnak kevés figyelmet szentelt. Az értekezés csaknem negyedét teszi ki a prezidiális mezőváros településszerkezetének rekonstrukciója, az attól térben és jogilag is elkülönült Polgárváros (a későbbi Kisszentgrót) bemutatása. Utóbbit az úrbéres népessége és gazdasági potenciálján keresztül kíséreljük meg. A szentgróti ipari és kereskedelmi tevékenység, valamint a földművelés és az állattenyésztés bemutatásával igyekezünk meghatározni Szentgrót XVII. századi gazdasági potenciálját. Az értekezés zárófejezetében a településen párhuzamosan létező felekezeteket mutatjuk be. A dolgozat végén egy válogatott okmánytár közzétételére kerül sor, amely a település unikálisabb és a témánk szempontjából a legbeszédesebb forrásokat tartalmazza a közlési szabályok lefektetését követően.