Szentgrót végvárváros a XVII. században
Abstract
Az értekezés leghangsúlyosabb részét a szentgróti katonatársadalom különböző
csoportjainak összetételét és szerkezetét tárgyaló rész teszi ki. A négy különböző
csapatnem közelítőleg azonos terjedelmű fejezetben kerül tárgyalásra, ezzel is
hangsúlyozva a prezídiumokban való meghatározó szerepüket és egyben sajátosságaikat is.
Társadalomtörténeti szempontból releváns részként emeljük ki a szabadosokról szóló
fejezetet, mivel a szentgróti végház falai között szolgáló kontingensek közül ez volt a
legnagyobb létszámú, illetve a kutatás ennek a katonacsoportnak kevés figyelmet szentelt.
Az értekezés csaknem negyedét teszi ki a prezidiális mezőváros
településszerkezetének rekonstrukciója, az attól térben és jogilag is elkülönült Polgárváros
(a későbbi Kisszentgrót) bemutatása. Utóbbit az úrbéres népessége és gazdasági
potenciálján keresztül kíséreljük meg. A szentgróti ipari és kereskedelmi tevékenység,
valamint a földművelés és az állattenyésztés bemutatásával igyekezünk meghatározni
Szentgrót XVII. századi gazdasági potenciálját. Az értekezés zárófejezetében a településen
párhuzamosan létező felekezeteket mutatjuk be. A dolgozat végén egy válogatott
okmánytár közzétételére kerül sor, amely a település unikálisabb és a témánk
szempontjából a legbeszédesebb forrásokat tartalmazza a közlési szabályok lefektetését
követően.