A királyi jog mechanizmusai az Árpád-korban

Abstract

A Kárpát-medencében letelepedett és a vele együtt élő, különböző etnikumú népekkel egységes uralom alá vonva országgá szervezett magyarság fölött érvényesülő uralmi forma – az ország és az állam mibenlétével, létrejöttével kapcsolatos kérdések szempontjából megengedőbb megfogalmazásban: Magyarország államformája – a XI. századtól a XX. század közepéig rövid megszakítással – a IV. Károly eckartsaui nyilatkozatától a népköztársasági-tanácsköztársasági működés felszámolásáig terjedő időszak kivételével – királyság volt. Ebből adódóan jogtörténetünk egyik központi kérdése a király közjogi állásának, a királyi hatalom mibenlétének és az ehhez kapcsolódó jogi megoldásoknak vizsgálata, ami nemcsak a királynak a hatalmi-közjogi berendezkedésben elfoglalt helyét mutatja meg, hanem jogi és ténylegességi szempontból is központi szerepére figyelemmel – különösen a korai, úgynevezett személyes királyság esetében – igen jó rálátást biztosít e hatalmi-közjogi berendezkedés, végső soron az állami működés rendszerének egészére is. A király közjogi állásának vizsgálata természetesen érdekes lehet tágabb időbeli és térbeli viszonyrendszerben is, a doktori értekezés keretei azonban – a nagyobb tartalmi mélység érdekében – mindkét vonatkozásban szükségszerűvé teszik a perspektíva szűkítését. Az Árpád-kor uralkodóinak helyzetét nyilvánvalóan nehezebb – és sokkal terjedelmesebb – volna összehasonlítani például a német-római császári címet is viselő Luxemburgi Zsigmond vagy az Osztrák-Magyar Monarchia keretében majd hét évtizeden keresztül, a hazai igazságszolgáltatási rendszer átfogó modernizálásának idején is uralkodó I. Ferenc József regnálásával. Alaposabb elemzés helyett ugyancsak a felszín semmit- vagy keveset mondó érintését tenné lehetővé bármiféle összehasonlítás más – különböző történelmi fejlődés során, eltérő kulturális és társadalmi közegben kialakult vagy éppen kialakulóban lévő – korabeli államok uralkodóinak hatalomgyakorlásával. Mindezekre tekintettel törekedek és szorítkozok dolgozatomban a hazai államiság kezdeteinek, a magyar királyság első évszázadait lefedő Árpád-kor hatalmi-közjogi berendezkedésének, a király e rendszerben elfoglalt helyének vizsgálatára az uralkodó hatalomgyakorlásának formáin, előjogain keresztül. Értekezésem elsődleges célja az Árpád-kori királyi jog elemei működésének leírása és a király korabeli közjogi-hatalmi berendezkedésben elfoglalt állásának bemutatása az alábbiakban ismertetésre kerülő tézisek mentén, források alapján, vizsgálati módszerekkel és fogalmi rendszerben. E remélt önálló eredménye mellett pedig a vizsgálat – reményeim szerint – támpontul, de legalább segédanyagként szolgálhat az Árpád-kori magyar jog egyéb területeinek, illetve a királyi jog későbbi működésének feltárásához, esetleg mindezek nemzetközi kitekintésben történő, összehasonlító jogi elemzéséhez.