Kína térnyerése a Nyugat-Balkánon

Abstract

Kína térnyerésének, gazdasági megerősödésének, a nemzetközi politikai porondon való szereplésének az értékelése napjainkban, mind a tudományos, mind a politikai diskurzus egyik meghatározó eleme. A jelenség szakértői részről sokszor az amerikai-kínai rivalizálás lencséjén keresztül kerül a vizsgálatok középpontjába, illetve a kínai terjeszkedés víziójának az Övezet Út Kezdeményezés (BRI) vizsgálata által. A BRI ugyanakkor egy, közel a fél világot magába foglaló kezdeményezés, amelynek a makroszintű vizsgálata ugyan lehetséges, de a jobb megértéséhez érdemes lehet a földrajzi tekintetben lehatárolt területekre koncentrálni. Az értekezés arra tesz kísérletet, hogy a kínai térnyerést abban a nyugat-balkáni régióban vizsgálja, amely a történelem során sokszor került különböző nagy, illetve regionális hatalmak befolyása alá. Ugyan a térség népeinek és államainak vannak történeti kapcsolódási pontjai Kínával, az ázsiai ország globális hatalommá való válása által napjainkra lett igazán meghatározó szereplő a térségben. A „kínai ajánlat” válaszadásra késztette mind a helyi társadalmakat és vezetőket, mind a térségben már befolyással rendelkező külső aktorokat is. A téma közép-európai és magyar perspektívából is relevánsnak mondható, ugyanis a nyugat-balkáni kínai jelenlét vizsgálata által következtetések vonhatók le annak természetét illetően. Mindemellett hazánk és más posztszocialista országok is tagjai a kínai kezdeményezésre létrehozott 17+1 együttműködésnek, ami a BRI helyi kivetülésének is tekinthető. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása pedig az együttműködés egyik zászlóshajó projektje. Magyarországon pedig ez idáig nem készült átfogó tudományos munka a nyugatbalkáni kínai térnyerés kapcsán.