Kína térnyerése a Nyugat-Balkánon
Abstract
Kína térnyerésének, gazdasági megerősödésének, a nemzetközi
politikai porondon való szereplésének az értékelése napjainkban, mind
a tudományos, mind a politikai diskurzus egyik meghatározó eleme. A
jelenség szakértői részről sokszor az amerikai-kínai rivalizálás lencséjén
keresztül kerül a vizsgálatok középpontjába, illetve a kínai terjeszkedés
víziójának az Övezet Út Kezdeményezés (BRI) vizsgálata által.
A BRI ugyanakkor egy, közel a fél világot magába foglaló
kezdeményezés, amelynek a makroszintű vizsgálata ugyan lehetséges,
de a jobb megértéséhez érdemes lehet a földrajzi tekintetben
lehatárolt területekre koncentrálni. Az értekezés arra tesz kísérletet,
hogy a kínai térnyerést abban a nyugat-balkáni régióban vizsgálja,
amely a történelem során sokszor került különböző nagy, illetve
regionális hatalmak befolyása alá. Ugyan a térség népeinek és
államainak vannak történeti kapcsolódási pontjai Kínával, az ázsiai
ország globális hatalommá való válása által napjainkra lett igazán
meghatározó szereplő a térségben. A „kínai ajánlat” válaszadásra
késztette mind a helyi társadalmakat és vezetőket, mind a térségben
már befolyással rendelkező külső aktorokat is.
A téma közép-európai és magyar perspektívából is relevánsnak
mondható, ugyanis a nyugat-balkáni kínai jelenlét vizsgálata által
következtetések vonhatók le annak természetét illetően. Mindemellett
hazánk és más posztszocialista országok is tagjai a kínai
kezdeményezésre létrehozott 17+1 együttműködésnek, ami a BRI helyi
kivetülésének is tekinthető. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása
pedig az együttműködés egyik zászlóshajó projektje. Magyarországon
pedig ez idáig nem készült átfogó tudományos munka a nyugatbalkáni kínai térnyerés kapcsán.