Perifériás ideg in vivo intraoperatív epineurális metilénkék festése patkány modellben
Abstract
A Dupuytren kontraktúra a palmaris és digitális fasciát érintő progresszív fibroproliferatív
betegség, melyben a kialakuló kóros hegszövet az érintett ujjak flexiós kontraktúráját okozva a
kéz funkciójának károsodását és az életminőség romlását eredményezi. A betegség
prevalenciája a 30%-ot is elérheti, azonban földrajzi lokalizációtól függően az értékek között
jelentős eltérés tapasztalható. A betegség etiológiája még nem teljesen ismert, a hátterében
genetikai, immunológiai és környezeti tényezők interakciója áll. A betegség autoszomális
domináns öröklődésű, a gén expresszivitás és penetrancia mértéke változó. Teljes genom
asszociációs vizsgálattal (GWAS) végzett kutatások identifikálták a Dupuytren kontraktúra
kialakulásában szerepet játszó géneket, melyek a szöveti differenciálódást szabályozó Wnt
jelátviteli út kóros működéséért felelősek és a pathológiás extracelluláris matrix képződés
hátterében állnak.
Napjaink intenzív kutatásainak ellenére az oki terápia még nem áll rendelkezésre, a betegség
kezelése alapvetően sebészi, a leggyakrabban végzett műtét a parciális aponeurektómia. A
digitális ideg iatrogén sérülésének gyakorisága parciális aponeurektómia során elérheti a 3,4%-
ot, ez az érték revíziós műtéteknél tovább emelkedik. A műtét egyik nehézségét az adja, hogy
a betegség során megjelenő patológás kötegek a digitális ideg elhelyezkedését
megváltoztathatják, ezáltal megnehezítve annak lokalizálását és a műtét közbeni megóvását.
Parciális aponeurektómián átesett betegek mintegy 20-30%-a számíthat recidivára. Revíziós
műtéteknél az ideg lokalizálása és megóvása a primer műtét után kialakult hegszövet, a recidív
Dupuytren szövet, illetve a digitális ideg megváltozott anatómiai elhelyezkedése miatt még
nehezebb.
Egy egyszerűen kivitelezhető intraoperatív idegfestési eljárás használatával a hegszövetbe
ágyazott és megváltozott lefutású digitális ideg műtét közbeni lokalizálása és megóvása
könnyebbé válna, ezáltal a iatrogén idegsérülés veszélye is minimalizálható lenne.
Idegfestési kísérleteinkhez a metilénkék oldatot választottuk. A metilénkék hisztológiai
felhasználása nagy múltra tekint vissza, napjaink orvostudományában számos területen
eredményesen alkalmazzák. Jelen ismereteink szerint a metilénkék oldatot periférás ideg in vivo
direkt jelölésére még nem alkalmazták, ezirányú felhasználási lehetőségét, hatékonyságát,
biztonságosságát korábban nem tanulmányozták.