| dc.description.abstract | Oktatói-kutatói pályán különös öröm ifjabb generációk írásain keresztül megismerni szakmai látásmódjukat,
értékeiket, prioritásaikat, érdeklődésükből fakadó kutatási törekvéseiket, irányaikat. Így
van ez a pedagógusképzés és a neveléstudományok metszetein is – minden képzési szinten. Hangsúlyos,
hogy a közlés nyelve magyar – hiszen e hazánkban magától értetődően képzésre és kutatásra
egyaránt alkalmas szakmai nyelvhasználat a Kárpát-medence egyes régióiban koránt sem kézenfekvő
vagy feltétlenül adott lehetőség.
Jelen gyűjteményes kötetünkben arra teszünk kísérletet, hogy e történelmi – területi egység
négy magyar ajkú kutatói műhelyének írásain keresztül hallassuk az új generációk alap-, mester-, és
doktori képzési szinteken egyaránt felrezdülő hangját, s ezáltal lehetőséget teremtsünk a párhuzamok
érzékeltetésére, a nemzetközi kutatói kapcsolatteremtésre az újabb nemzedékek képviselői számára
17 szerző írásán keresztül. E négy műhely origói a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Beregszászról, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete Kolozsvárról,
az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara Szabadkáról, valamint a kötetgazda
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézete
(PTE BTK NTI).
A szerkesztői sorrend nem a véletlen műve: első helyen szerepel az a szerzői triász, akik az őket
érintő kurrens geopolitikai helyzetben is tollal (billentyűzettel, netán érintőképernyőt használva az
írásbeli alkotáshoz) vívják harcaikat a magyar nyelvi oktatás, a tantárgyi – nem fegyveres – vetélkedések
és az osztálytermi társas viselkedés színterein. Szerkesztőtársaimmal együtt tevékenységüket
méltatva, együttérzésünket kifejezve kívánjuk Számukra megkezdett munkájukhoz szűkebb pátriájukban,
Kárpátalján a békés folytatás lehetőségét!
Erdélyi kollégáink hat írása közt is találhatunk konfliktuskezelésre, illetve magyar nyelvhasználatra
irányuló vizsgálatokat. Fókuszba kerül a játékosítás egyéni és csoportos lehetősége, illetve
tantárgyhoz kötött megjelenése, valamint a robotika óvodai-, és az online tér alsó tagozatos tanulók
közt lehetséges használhatósága.
Az újvidéki alkotók kvartettjéből hárman is a digitális diáklét különböző megnyilvánulási formáit
vizsgálják, ugyanakkor ez az a szerzői kör, ahonnan az egyetlen régmúltba tekintő, neveléstörténeti
tárgyú írás is szerepel a tanulmányok közt.
Pécsi szerzőink hűen demonstrálják, hogy a tanárképzésben, valamint diszciplináris neveléstudományi
mesterképzésben résztvevőként egyaránt lehetséges a bekapcsolódás a kutatóvá válás folyamatába.
Munkáik képzési reflexiókat csakúgy tartalmaznak és tükröznek, mint tanulói képességfejlesztést,
illetve a befogadó szemléletet.
A PTE BTK NTI kutatói és képzési dimenzióiban a dialógus, a diverzitás, a multiperspektivitás
és az inklúzió csaknem egy évtizede deklaráltan is létező, olykor egymással átfedő fókuszok. Jelen
kötettel e dimenziók érvényességének megjelenítésére nem csupán műhelyünkön belül, hanem azon
túl is vállalkoztunk. | hu |
