Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2022-07-26T10:15:02Z
Szerző dr. Herold Róbert
MTMTID:
10000179
Webcímhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34368
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénMentalizációs deficit szkizofréniában
Az értekezés címe angolulMentalization deficit in schizophrenia
Absztrakt az értekezés nyelvénAz elmúlt években jelentősen meg növekedett az érdeklődés a szkizofrénia neurokognitív aspektusa és a betegség kimenetelét befolyásoló tényezők iránt. Az elmúlt évtized második felének intenzív neuropszichológiai kutatásainak metaelemzéseiből az is kiderült, hogy a neurokognitív deficitek mutatják a legkifejezettebb összefüggést a betegség funkcionális kimenetelével. Különösen a végrehajtó funkciók, a munkamemória, a verbális memória és a figyelemi funkciók szerepe tűnik kiemeltnek. Az elmúlt évek során az is világossá vált, hogy mindezen folyamatok és összefüggések között a szociális kogníció egyfajta mediáló szerepet tölt be. A szociális kogníció problematikus volta az egyik alapjellegzetessége a szkizofreniform megbetegedésnek. A prospektív és retrospektív vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a szociális működés deficitjei már jóval a betegség jelentkezése előtt is jelen vannak. Ezek alapján kézenfekvő az a következtetés, hogy a szociális kogníció területén észlelhető deficitek a betegség premorbid vonásai, melyek a szkizofrénia szempontjából vulnerábilitási faktoroknak tekinthetőek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a szociális funkcionálás zavara a szkizofrénia központi viselkedési jellegzetességének tekinthető. Bármely beavatkozás, pszichológiai vagy farmakológiai, mely befolyásolja a szociális működést, döntő fontosságú lehet a betegség kimenetele szempontjából. A tudatelmélet vagy más néven mentalizáció központi szerepet játszik a szociális kognícióban. A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk mások mentális állapotát megbecsülni, ezáltal szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket tulajdonítani nekik. Autizmusban mutatták ki először a mentalizációs készségek sérülését. A szkizofrénia kutatásában a kilencvenes évek második felében kezdődtek intenzív vizsgálatok, melynek eredményeként ma már elmondható, hogy szkizofréniában mentalizációs deficit van jelen. A jelenleg elfogadott álláspont szerint ez a deficit, szemben például az autizmussal, késői kezdetű, azaz a kritikus tudatelméleti készségek fejlődése rendben lezajlik, de a későbbi életévek során elvész a tudatelméleti készségek feletti kontroll. Vizsgálatainkban a szkizofréniában észlelhető mentalizációs zavar bizonyos aspektusainak tisztázását tűztük ki célul. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a mentalizációs zavar magához a betegséghez kapcsolódik-e (azaz „trait” jellegű, vagy csupán annak akut fázisához kötődik, azaz „state” jellegű), hogy milyen összefüggést mutat a nyelvi- és neurokognitív készségekkel, és hogy miként befolyásolja a páciensek életminőségét.
Kulcsszó (Magyar)autizmus
mentalizáció
neurológia
skizofrénia
személyiségzavar
Kulcsszó (Angol)autism
mentality
neurology
personality disorder
schizophrenia
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaÁOK Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola
Témavezetődr. Trixler Mátyás


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record