A fenntarthatóság mint nevelésfilozófiai probléma
Abstract
Korunk társadalmi, ökológiai és kulturális kihívásai kapcsán különös jelentőségre tesz szert, hogy miként látjuk az iskolai nevelés társadalomban, a társadalom fejlődésében, valamint az egyén környezethez való viszonyának formálásában betöltött szerepét. A fenntarthatóság napjaink egyik legnagyobb kihívása, melynek megoldásában az iskolai nevelés szerepe kiemelkedő. Kutatásom során arra keresem a választ, hogy adhat-e új szempontokat e kérdéskör kapcsán a téma nevelésfilozófiai szempontú tanulmányozása. Lehet-e valamilyen szerepe a nevelésnek ember és környezete változó viszonyának kialakulásában? Hozzájárul-e ahhoz a mai oktatási, nevelési rendszer és gyakorlat, hogy az ember képes legyen megküzdeni a fenntarthatóság jelenlegi és jövőbeni, most még csak sejthető, összetett kihívásaival? Ha a nevelésfilozófia tárgya a nevelés lényegének, céljainak, kulturális és világnézeti meghatározottságának kutatása, akkor nem kellene-e kiemelt szerepet betöltenie e kérdések környezetfilozófiai szempontú vizsgálatában is? Feltevésem szerint a környezeti válság, a fenntarthatóság kihívásai szükségessé teszik a nevelésfilozófia szempontjainak hangsúlyosabb kutatását, figyelembe vételét és pedagógiai továbbgondolását. Központi tézisem, hogy a fenntarthatóság egy kiemelt nevelésfilozófiai probléma, ami napjainkban nagyobb figyelmet érdemelne.
Kutatásom másik, ezzel összefüggő, fő kérdése, hogy milyen tanulságokat hordozhat John Dewey nevelésfilozófiája napjainkban, a környezeti válsággal szembesülő társadalmunk számára. „Hiszem, hogy a nevelés a társadalmi fejlődésnek és megújhodásnak alapvető módszere”, fogalmazott John Dewey (Dewey 1974. 125). Nevelésfilozófiájának egyik fontos tézise, hogy a nevelésnek alkalmazkodó- és cselekvőképessé kell tennie a gyermeket a változó társadalomban, a társadalmi megújulás érdekében. Felfogásában a nevelés a társadalmi fejlődés, megújulás elsődleges és leghatékonyabb eszköze, és kiemelt feladatának tekintette, hogy a társadalmat ráébressze az iskola feladatára, hogy az valóban be tudja tölteni e szerepét. Tézisei ezért talán soha nem voltak aktuálisabbak, mint manapság, a 21. század társadalmi, gazdasági, kulturális és ökológiai kihívásai közepette. Feltevésem szerint Dewey nevelésfilozófiája segítségül szolgálhat és megkerülhetetlen szempontokat ad a nevelés céljainak, módszereinek, átfogó szemléletének és az iskola társadalomban betöltött szerepének újragondolásában.