Biomarkerek jelentősége a szepszishez társuló szervelégtelenségek diagnosztikájában és kimenetelében
Abstract
A szepszis napjainkban is az intenzív terápia egyik legnagyobb kihívását jelentő, összetett
kórképe, ugyanis a modern antibiotikus és szervtámogató kezelési lehetőségek ellenére a szepszis
mortalitása jelenleg is eléri a 30%-ot. Először 1992-ben alkották meg az egységes Szepszis-1, majd
2001-ben a Szepszis-2 definíciókat, melyek a szervezetben zajló fertőzés miatt kialakuló ún.
szisztémás gyulladásos válaszreakció szindróma (SIRS) meglétére alapozták a szepszis
diagnózisát. A 2016-ban frissített, és azóta is használatos Szepszis-3 definíciók viszont már az ún.
Sequential Organ Failure Assessment (SOFA) score alapján a fertőzéshez társuló szervi
diszfunkciók kialakulására helyezik a hangsúlyt a kórkép korai felismerése érdekében.
A szepszis korai diagnózisában – a szervezetben zajló gyulladást kiváltó infekció mikrobiológiai
vizsgálatokkal történő megerősítéséig – a klinikai kép és a SOFA score használata mellett bizonyos
laboratóriumi paraméterek (fehérvérsejtszám, nagy érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP),
procalcitonin (PCT)) monitorozása nyújthat segítséget. A szepszis heterogenitása miatt viszont a
SOFA pontrendszernek és a gyakran használt laboratóriumi markereknek is vannak korlátozó
tényezői, így a szepszis és a szepszis-indukálta szervi elégtelenségek adekvát meghatározásához
új, ígéretes szepszis biomarkerek monitorozása szükséges. Irodalmi adatok alapján már több, mint
200 (javarészt a szérumból mért) szepszis biomarkert azonosítottak, viszont még nem találtak
olyan molekulát, mely minden szükséges kritériumnak megfelelne. A szepszis komplexitásából
ugyanakkor valószínűsíthető, hogy több szepszis biomarker szimultán monitorozása eredményes
lehet az effektív diagnózishoz és prognózisbecsléshez.
A szepszis miatt kialakuló masszív sejtkárosodás következtében számos gyulladásos paraméter
(pl. presepsin) vagy egyéb intracelluláris fehérje (pl. aktin) juthat ki a keringésbe, illetve – a
kórképben gyakori veseérintettség révén – a vizeletbe.