A figyelmi feladatok által okozott akut mentális fáradtság pszichofizikai és autonóm idegrendszeri jellemzői
Abstract
Az akut mentális fáradtság hosszú ideig tartó, megerőltető szellemi tevékenység eredményként
jön létre. Habár a mentális fáradtság (mostantól: fáradtság) egy mindennapi jelenség, melyet
sokszor átélünk és “jól ismerünk”, pontos tudományos leírása, illetve meghatározása valójában
igen komoly kihívást jelent, amit a témában jelenleg is zajló tudományos viták is hűen
tükröznek. Abban mindenesetre egyetértés van, hogy a fáradtság következményei alapvetően
negatívak, illetve, hogy komoly egészségügyi implikációi vannak. Mindezt számos statisztika
támasztja alá, mint például, hogy a közúti balesetek közel 40%-a tulajdonítható a fáradtságnak
(Fletcher, McCulloch, Baulk és Dawson, 2005), vagy hogy a megkérdezett 1366 fiatal orvos
közül 42% számolt be fáradtságból eredő hibákról (Gander, Purnell, Garden és Woodward,
2007), ami jelentősen hátráltatja az egészségügyi ellátás sikerességét. Emellett egy tágabb
populációt érintő, megközelítőleg 16 ezer fő bevonásával készült longitudinális tanulmány azt
is kimutatta, hogy a mindennapi munka által kiváltott fáradtság jelentősen növelheti az
inszomnia kialakulásának kockázatát is (Skarpsno, Nilsen, Sand, Hagen és Mork, 2020).
A fáradtságból adódó problémákkal akkor tudunk hatékonyan megküzdeni, ha
tisztábban látjuk a jelenség természetét és hatásával kapcsolatban pontosabb predikciókat
tudunk megfogalmazni. Ezt azonban jelentősen megnehezíti például az is, hogy a fáradtság egy
rendkívül összetett jelenség, különböző megjelenési formákkal, különböző biológiai-, és
pszichológiai mechanizmusokkal, amelyek egyének és helyzetek között is igen variábilisak
lehetnek (Ackerman, 2011). Ez a komplexitás tehát megköveteli, hogy a jelenség tudományos
megismerése is komplex módon, interdiszciplináris szemlélettel történjen. Ennek megfelelően
a disszertációban bemutatott vizsgálatokban arra törekedtünk, hogy a fáradtságot különböző
kísérletes helyzetekben, mind pszichológiai, mind fiziológiai mérési módszerekkel vizsgáljuk.
Emellett kísérletet tettünk arra is, hogy csökkentsük a laboratóriumi eredmények és a gyakorlati
hasznosíthatóság közötti távolságot, mégpedig olyan újszerű algoritmusok segítségével,
amelyek biológiai szignálok alapján végzett számításokkal lehetővé teszik a fáradtság precíz
detektálását és előrejelzését.