A figyelmi feladatok által okozott akut mentális fáradtság pszichofizikai és autonóm idegrendszeri jellemzői

Abstract

Az akut mentális fáradtság hosszú ideig tartó, megerőltető szellemi tevékenység eredményként jön létre. Habár a mentális fáradtság (mostantól: fáradtság) egy mindennapi jelenség, melyet sokszor átélünk és “jól ismerünk”, pontos tudományos leírása, illetve meghatározása valójában igen komoly kihívást jelent, amit a témában jelenleg is zajló tudományos viták is hűen tükröznek. Abban mindenesetre egyetértés van, hogy a fáradtság következményei alapvetően negatívak, illetve, hogy komoly egészségügyi implikációi vannak. Mindezt számos statisztika támasztja alá, mint például, hogy a közúti balesetek közel 40%-a tulajdonítható a fáradtságnak (Fletcher, McCulloch, Baulk és Dawson, 2005), vagy hogy a megkérdezett 1366 fiatal orvos közül 42% számolt be fáradtságból eredő hibákról (Gander, Purnell, Garden és Woodward, 2007), ami jelentősen hátráltatja az egészségügyi ellátás sikerességét. Emellett egy tágabb populációt érintő, megközelítőleg 16 ezer fő bevonásával készült longitudinális tanulmány azt is kimutatta, hogy a mindennapi munka által kiváltott fáradtság jelentősen növelheti az inszomnia kialakulásának kockázatát is (Skarpsno, Nilsen, Sand, Hagen és Mork, 2020). A fáradtságból adódó problémákkal akkor tudunk hatékonyan megküzdeni, ha tisztábban látjuk a jelenség természetét és hatásával kapcsolatban pontosabb predikciókat tudunk megfogalmazni. Ezt azonban jelentősen megnehezíti például az is, hogy a fáradtság egy rendkívül összetett jelenség, különböző megjelenési formákkal, különböző biológiai-, és pszichológiai mechanizmusokkal, amelyek egyének és helyzetek között is igen variábilisak lehetnek (Ackerman, 2011). Ez a komplexitás tehát megköveteli, hogy a jelenség tudományos megismerése is komplex módon, interdiszciplináris szemlélettel történjen. Ennek megfelelően a disszertációban bemutatott vizsgálatokban arra törekedtünk, hogy a fáradtságot különböző kísérletes helyzetekben, mind pszichológiai, mind fiziológiai mérési módszerekkel vizsgáljuk. Emellett kísérletet tettünk arra is, hogy csökkentsük a laboratóriumi eredmények és a gyakorlati hasznosíthatóság közötti távolságot, mégpedig olyan újszerű algoritmusok segítségével, amelyek biológiai szignálok alapján végzett számításokkal lehetővé teszik a fáradtság precíz detektálását és előrejelzését.