Az egyetem eszméje és típusai. A M. Kir. Erzsébet Tudomány-Egyetem ünnepi közgyűlésen, 1929. szept. 22.-én tartott rektori székfoglaló előadás

Abstract

AZ EGYETEM MINDEN ORSZÁGBAN a nemzeti művelődés legmagasabbrendű intézménye, s így nagy nemzeti hivatása van. De ezen túl is emelkedik jelentősége, mert belekapcsolódik a tudomány egyetemes nemzetközi munkájába, s ezzel a nemzetet is belekapcsolja a világ kulturális áramlataiba. Hogy ezt a nagy jelentőségét megérthessük, s feladatait megállapíthassuk, meg kell vizsgálnunk, miben áll voltaképen az egyetem eszméjének a lényege, ez az eszme hogyan valósul meg azokban a különböző típusokban, melyek létrejöttek, s ebből kifolyólag mi lehet az egyetem további fejlődésének útja? Kétfélekép járhatunk el. Megvizsgálhatjuk, hogy idők folyamán milyen egyetemi típusok jöttek létre, s mi ezekben a különböző típusokban a lényeg? Így megállapíthatjuk az egyetem eszméjét induktív úton. De megalkothatjuk az egyetem eszméjét tisztán racionális alapon, s azután vizsgálhatjuk, hogy a különböző konkrét típusok mennyiben felelnek meg ennek az eszmének, s milyeneknek kell lenniök, hogy ennek megfeleljenek? Sőt tovább mehetünk, fölállíthatjuk az egyetem eszményképét, a célokat, melyeket szolgálnia kell, s azokat az eszközöket, melyek e célok szolgálatára legalkalmasabbak. Mi mindkét útat követjük. Meghatározzuk előzetesen az egyetem eszméjét, azután megvizsgáljuk az egyetem különféle típusait, s végül e vizsgálódás eredménye gyanánt kiigazítjuk az előzetesen felállított meghatározást, s egy pillantást vetünk a továbbfejlődés lehetőségeire.