A két világháború közötti jogi kultúra, jogalkotás főbb tendenciái, különös tekintettel a szociális igazságtalanságokra

Abstract

Kulcsszavak: jogi kultúra és főbb elemei; jogképződési folyamatok; jogi kultúra intézményei; társadalmi rétegződés; társadalmi törésvonalak és konfliktusok (ellenség-ellenfél dichotómiája); jogalkotás és szociálpolitika összefüggései; a kultúrfölény-gondolat; közgondolkodás és jogi kultúra átalakulása a ’40-es évek első felében; - jogi kultúra és főbb elemei: A magyar jogi kultúra négy lényegi összetevője: a.) az írott és az „élő jog”; b.) az intézményi infrastruktúra és a jogászi hivatás; c.) a jogilag relevánsak minősülő magatartási modellek; d.) a jogtudat

- A jogképződési folyamatok tekintetében beszélhetünk jogalkotói, jogalkalmazói és szokásjogi jogképződésről. - A jogi kultúra legfontosabb intézményei és intézményesültségei a meglévő bírósági szervezet, a jogászi hivatás és a jogászképzés a maga feltétel rendszerével. - A magyar társadalom rétegződése a XX. század első felében megfelelt az ország fejlettségi szintjének, a társadalmi konfliktusok úgynevezett törésvonalakban mutatkozhatnak meg. - Az uralkodó és a helyi kultúra valamint a nyelvi-etnikai konfliktusok, a világi állam és az egyház(ak) közötti konfliktus, agrárium és az ipar ellentéte, tőke-munka ellentét; Egy ország jogi kultúráját körül lehet írni az ellenfél-ellenség elméleti és gyakorlati megkülönböztetésével is. - Három problémakört emelünk ki ennek körében: földkérdés, birtokpolitika és a parasztság; az oktatásügy modernizálása és az értelmiség; szociális feszültségek és igazságtalanságok kezelése. - Olyan jogtudati elem, amely ideológiai jelentőséggel bírt az államrezon számára, műveltségi elitet kívánt kinevelni a keresztény-nemzeti gondolat jegyében a konzervativizmus és a fajvédelem alapján. - Az uralkodó eszmék a Horthy-rendszeren belül átalakították a társadalmi közgondolkodást, benne az emberek jogtudatát és utat nyitott bizonyos szélsőséges nézetek előtt a második világháború után ezt az eltorzult magyar alkatot kellett a normális társadalmi fejlődés útjára visszavezetni.