A két világháború közötti jogi kultúra, jogalkotás főbb tendenciái, különös tekintettel a szociális igazságtalanságokra
Abstract
Kulcsszavak: jogi kultúra és főbb elemei; jogképződési folyamatok; jogi kultúra intézményei; társadalmi rétegződés; társadalmi törésvonalak és konfliktusok (ellenség-ellenfél dichotómiája); jogalkotás és szociálpolitika összefüggései; a kultúrfölény-gondolat; közgondolkodás és jogi kultúra átalakulása a ’40-es évek első felében;
- jogi kultúra és főbb elemei: A magyar jogi kultúra négy lényegi összetevője:
a.) az írott és az „élő jog”;
b.) az intézményi infrastruktúra és a jogászi hivatás;
c.) a jogilag relevánsak minősülő magatartási modellek;
d.) a jogtudat
- A jogképződési folyamatok tekintetében beszélhetünk jogalkotói, jogalkalmazói és szokásjogi jogképződésről.
- A jogi kultúra legfontosabb intézményei és intézményesültségei a meglévő bírósági szervezet, a jogászi hivatás és a jogászképzés a maga feltétel rendszerével.
- A magyar társadalom rétegződése a XX. század első felében megfelelt az ország fejlettségi szintjének, a társadalmi konfliktusok úgynevezett törésvonalakban mutatkozhatnak meg.
- Az uralkodó és a helyi kultúra valamint a nyelvi-etnikai konfliktusok, a világi állam és az egyház(ak) közötti konfliktus, agrárium és az ipar ellentéte, tőke-munka ellentét; Egy ország jogi kultúráját körül lehet írni az ellenfél-ellenség elméleti és gyakorlati megkülönböztetésével is.
- Három problémakört emelünk ki ennek körében: földkérdés, birtokpolitika és a parasztság; az oktatásügy modernizálása és az értelmiség; szociális feszültségek és igazságtalanságok kezelése.
- Olyan jogtudati elem, amely ideológiai jelentőséggel bírt az államrezon számára, műveltségi elitet kívánt kinevelni a keresztény-nemzeti gondolat jegyében a konzervativizmus és a fajvédelem alapján.
- Az uralkodó eszmék a Horthy-rendszeren belül átalakították a társadalmi közgondolkodást, benne az emberek jogtudatát és utat nyitott bizonyos szélsőséges nézetek előtt a második világháború után ezt az eltorzult magyar alkatot kellett a normális társadalmi fejlődés útjára visszavezetni.