| dc.description.abstract | Szerző: Kéri Katalin | Cím: Múlt a jövőben : Neveléstörténet a digitális korban [DOI 10.15170/PTE.BTK.NTI.DOL.2021-04] | Megjelenési adatok: In: Kéri Katalin (szerk.): Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári munkában és a neveléstudományi kutatásokban : Osztatlan tanár szakos hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak. PTE BTK Neveléstudományi Intézet – „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 2021. [ISBN (pdf) 978-963-429-639-3 ; DOI 10.15170/PTE.BTK.NTI.DOL.2021; Teljes kötet: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23851] 56-71. o. --- Évezredünk elején a digitális eszközök fejlődésének köszönhetően hatalmas változásokat él meg korunk társadalmaiban az oktatásügy, és maga a tanuló ember, ahogyan erre a közelmúltban írt cikkében — több magyar kutató legfrissebb kutatási eredményeit összegezve — Kővári Attila is rámutatott. Nemzetközi és hazai dokumentumok, programok, fejlesztések és képzések mozdítják előre ezt a folyamatot, melynek világszerte kétségkívül egyik kulcsszereplője a pedagógus. Több, a pedagógiai kommunikációval, a tanári munka eredményességével foglalkozó kutatás rámutat arra, milyen lényeges az, hogy a pedagógus figyelembe vegye a tanulók meglévő tudását, és ehhez a megfelelő tanulási környezet kialakítása is elengedhetetlen. Budai Gábor — más hazai kutatókkal egybehangzóan — egy tanulmányában arról írt, hogy a pedagógusok munkája nagy változáson megy át: már nem a tanár a tudásanyag egyedüli közvetítője, a szerepe inkább az, hogy „olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a kommunikációt, az együttműködést akár távol lévő társakkal, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját; ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést”. Mindez pedig az IKT-eszközök alkalmazásával teljesíthető ki igazán. A felsőoktatást érintően, 2016-ban, a Dunaújvárosi Egyetem több tanára készített átfogó tanulmányt erről a módszertani megújulásról, az új egyetemi oktatói szerepről, amely jól kidolgozott elméleti alap az érzékenyítő továbbképzésekhez, tágabban a „képzők képzéséhez”. | hu |
