• Login
    View Item 
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • Védés előtt álló disszertációk
    • BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
    • C. „Európa és a magyarság a 18-20. században” Doktori Program
    • View Item
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • Védés előtt álló disszertációk
    • BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
    • C. „Európa és a magyarság a 18-20. században” Doktori Program
    • View Item
    JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

    A Magyar Királyi Honvéd légierő harci alkalmazása a második világháborúban (1939-1945)

    Thumbnail
    View/Open
    Disszertáció (5.549Mb)
    Tézisek (hun) (179.8Kb)
    Date
    [2006]
    Author
    Becze Csaba
    Metadata
    Show full item record
    Abstract
    A második világháború nagy közérdeklődésre számot tartó történetének hatalmas – és napról napra bővülő – szakirodalma van. Ennek dacára számos részletében még nincs kellően feltárva. Ez a helyzet a Magyar Királyi Honvéd Légierő történetének több vonatkozásával is, többek között azzal, amellyel ez a dolgozat foglalkozik. Azért szűkítettem és összpontosítottam témámat a légierő történetén belül annak harci alkalmazására, mert a légierőnél a tárgyidőszakban zajlott szervezeti változásokat, illetve technikai fejlesztéseket többen, többször körbejárták már. A légierővel kapcsolatos publikációk közül messze kiemelkedik M. Szabó Miklós 1982-ben befejezett doktori disszertációja, mely 1987-ben jelent meg könyv formában (majd 1999-ben ismét, átdolgozva, kibővítve). Gyakorlatilag máig ez az egyetlen, tudományos igénnyel megírt átfogó monográfia a magyar légierő második világháborús történetéről. Alapvető hiányossága általánosságban a magyar hadtörténeti munkáknak, hogy a magyar honvédség általános történetéről, illetve a magyar haderő második világháborús szerepéről írott munkák is általában csak néhány mondatban intézik el a légierő szerepét, vagy éppenséggel semmit sem írnak róla. Ennek az oka egyébként javarészt az, hogy a korabeli források elvesztek, így a levéltárakban alig található fel valami információ a légierővel kapcsolatban. A magánkézben lévő anyagok kutatása 1989 előtt nagy akadályokba ütközött. Maguk a veteránok is nagyrészt igen bizalmatlanok voltak az érdeklődőkkel szemben, leginkább a Rákosi-érában elszenvedett meghurcoltatásaik miatt, újabb provokációktól félve. Ezt jómagam még a rendszerváltás után is megtapasztaltam, mert találkoztam olyan veteránnal, aki kifejezetten riadtan kérdezte, hogy miért gyűjtöm ezeket az adatokat; mi célból van szükségem rájuk (ugyanezeket a kérdéseket, hogy „kivel repült, mikor, hol” valószínűleg utoljára az ötvenes évek elején az ÁVH állománya tehette fel neki, ami mély nyomokat hagyott benne. Ebből a szempontból ezek az utolsó évek, amikor ilyen jellegű adatgyűjtést komolyan lehet végezni. A második világháborús veteránok generációjának távozásával az ilyen jellegű kutatás is szinte lehetetlenné válik, és az általuk őrzött, írásban nem rögzített adatok elvesznek az utókor számára. A dolgozat igen fontos célkitűzése volt az is, hogy a másik oldal – a szovjet és az amerikai repülőalakulatok - hozzáférhető forrásait is felhasználjam, és a képet ezzel is teljesebbé, illetve árnyaltabbá tegyem (az amerikai adatok terjedelmi korlátok miatt a végső verzióból kimaradtak, de maga az elvégzett kutatómunka, úgy gondolom, ennek ellenére említést érdemel).
    URI
    http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23620
    Collections
    • C. „Európa és a magyarság a 18-20. században” Doktori Program [4]

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV
     

     

    Browse

    All of DSpaceCommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

    My Account

    LoginRegister

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV