Geofúzió - A földrajz szerepe és jelentősége a 21. századi gazdasági és geopolitikai világrendben
Abstract
A dolgozat célja, hogy megvizsgálja jelen korszakunk globális (társadalmi, gazdasági) világának földrajzi folyamatait. A földrajzi és gazdasági összefüggések segítségével a disszertáció megpróbálja értelmezni a globális gazdasági és geopolitikai folyamatokat. Arra keresi a választ, hogy mely országok, térségek és városok lesznek jelentősek az elkövetkező időszakban? Az alkalmazott módszerek a világ számos, a közelmúltban keletkezett felmérés és elemzés eredményeit veti össze geostratégiai, földrajzi, társadalmi és gazdasági témákban és értelmezi azokat a globális hálózatban. A disszertáció bemutatja a kutatás saját eredményeként, a 21. század új, globális geofúziós térképét, egy többéves kutatómunka eredményeire támaszkodva. A dolgozat vizsgálja a földrajz szerepét a geopolitikai folyamatokban, a földrajzi tényezők segítségével. Az egyes nemzetállamok szerepét, a globális városok jelentőségét, valamint a geofúzióval, mint saját módszer segítségével pedig meghatározza a geopolitikai térszerkezeteket és struktúrákat. A dolgozat legfontosabb célkitűzése, hogy a földrajzon belül egy új módszertan, a „geofúzió” segítségével vizsgálja korszakunk geopolitikai térrendszerét, struktúráját, mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit. A geofúzió a dolgozat egyik kiemelt eredménye és új, saját módszertana, amely a csomópontokban rendeződött hálózati világ értelmezésére irányul és az egymásra épülő térségi szinteken zajló földrajzi, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok kapcsolatát vizsgálja. A geofúzió a földrajzból kiindulva, összekapcsolja a különböző tudományterületeket (közgazdaságtan, geopolitika, geoökonómia, hálózatelemzés, nemzetközi kapcsolatok, világgazdaságtan) és mint új szintézis, a globális trendeket hivatott tükrözni. A geofúzió mint szintézis a globális folyamatok térbeli folyamatait vizsgálja a hálózatok korában. Új eredményt hoz létre a földrajzban a gazdaságpolitika, a technológia a design és vizualizáció egyszerre történő használatával. A geofúzió során használt térképek a legkülönfélébb területekről adhatnak új megközelítést, bemutatva ezzel a geopolitikai és geoökonómiai összefüggéseket az összekapcsoltság (konnektivitás) segítségével. Így a csomópontokba rendeződő és a geoökonómiai funkcionális összekapcsolódást ábrázoló különféle térképek szintézise révén rajzolódnak ki világunk erőközpontjai, kaputérségei, vagy a gazdasági fejlődés által összekapcsolt csomópontok és központok (hubok és globális városok- vagy az általam bevezetett fúziópoliszok), annak érdekében, hogy egy adott ország külgazdaságát a folyamatosan változó geopolitikai, geostratégiai trendek megismerésével és figyelembevételével lehessen tervezni.