Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2020-02-27T13:21:56Z
Szerző Meggyesné Hosszu Tímea
MTMTID:
10021416
Webcímhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23486
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénEnyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulási motivációja az eltérő tantervű általános iskolák 8. osztályában
Az értekezés címe angolulTHE MOTIVATION OF FOREIGN LANGUAGE LEARNING OF STUDENTS WITH MILD INTELLECTUAL DISABILITIES IN THE EIGTH GRADE OF PRIMARY SCHOOLS WITH SPECIAL CURRICULUM
Absztrakt az értekezés nyelvénA 21. században az idegennyelv-tudás szerepe jelentősen felértékelődött. 1988-ban az Európai Közösség oktatási miniszterei megállapodtak abban, hogy az európai polgárrá válás kulcstényezője az idegen nyelvek elsajátítása. Az Európai Bizottság elkötelezte magát a fogyatékos gyermekek idegennyelv-oktatása iránt. Az Európai Unióban élő valamennyi gyermeknek, függetlenül fogyatékosságától, függetlenül attól, hogy többségi iskolában, vagy gyógypedagógiai iskolában tanul, joga van az idegen nyelvek tanulásához. (European Comission, 2005). Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik feltétele volt, hogy oktatási rendszerét hozzáigazítsa az európai normarendszerhez (Menus, 2000). Jogalkotásunk mára szilárdan védi a fogyatékos személyek jogait az oktatási, a munkahelyi, és a tágabb társadalmi diszkriminációval szemben. Az oktatási esélyegyenlőség megvalósítását célzó rendelkezéseink (esélyegyenlőségi törvény, köznevelési törvény, fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvei) megerősítik minden tanuló, így a sajátos nevelési igényű gyermekek tanuláshoz való jogát, beleértve az idegennyelv-tanulást is. Az ismertetett uniós és hazai oktatáspolitikai változások következtében a 2015/2016-os tanévtől a gyógypedagógiai iskolák 7-8. osztályaiban Magyarországon is kötelezővé vált az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek idegennyelv-tanítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv tanítása új kihívás a gyakorlatban dolgozó pedagógusok számára, de nagyon kevéssé kutatott területe a nyelvpedagógiának is (Coşkun Abdullah, 2013; Pokrivčáková, 2013a; Meggyesné és Lesznyák, 2014a; Meggyesné és Lesznyák, 2014b). Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulási motivációs jellemzőinek feltárására pedig eddig még nem került sor. A köznevelési törvény (2011. évi CXC. tv) értelmében felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező gyógypedagógus, illetve nyelvtanár taníthat e tanulópopuláció számára idegen nyelvet. A képesítés tekintetében a pedagógusoknak mindössze 45 %-a felel meg a törvényben előírtaknak (Meggyesné, 2018b). Ráadásul általában a kevesebb tapasztalattal rendelkező pedagógusokra bízzák a nyelvtanítást. Azonban szignifikáns különbség van az idegen nyelvet tanító pedagógusok enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatásával eltöltött tapasztalata és a tanulók idegennyelv-tanulási motivációja között (F(3,190) = 5,764, p = 0,001). Az 5-10 év tanítási tapasztalattal rendelkező pedagógusok és gyógypedagógusok csoportjainak idegennyelv-tanulási motivációja szignifikánsan magasabb, mint az 5 évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező kollégák csoportjaié (p=, 000) (Meggyesné, 2018b). Megoldásra vár a probléma, miszerint a gyógypedagógusok nem rendelkeznek az idegennyelv-tanítás módszertani ismereteivel, a nyelvpedagógusok pedig nem ismerik az enyhén értelmi fogyatékos tanulók sajátos szükségleteihez igazodó gyógypedagógiai módszertant.
Kulcsszó (Magyar)enyhe értelmi fogyatékosság
gyógypedagógiai oktatás
idegennyelv-tanulás
kognitív képességek
motiváció
Kulcsszó (Angol)Cognitive skills
Foreign language learning
Mild intellectual disability
Motivation
Special education
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaBTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola
TémavezetőBálint Ágnes


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record