A területi kormányzási struktúrák hatása a határon átnyúló együttműködésre – négy határrégió összehasonlító elemzése

Abstract

A határok, a határon átnyúló folyamatok és a határon átnyúló együttműködés kérdése implicite tetten érhető a korai közgazdasági elméletekben is, a politika különös hangsúlyt azonban a multidiszciplináris szemlélet valló regionális tudomány megjelenésével kapott. A határtérségek gyakran periferikus, elmaradott területek, melyek az állami területfejlesztési politika beavatkozási területei közé tartoznak. A határtérségek jelentőségét az európai regionális politika is korán felismerte, nem csak a szerződésekben deklarált gazdasági-társadalmi – később területi – kohézió, hanem az integráció előmozdítása, mélyítése, valamint a keleti bővítés kapcsán is kiemelt szerep jutott a határon átnyúló együttműködésnek. A dolgozat arra keresi a választ, hogy az egyes országokban alkalmazott területi kormányzási megoldások milyen módon hatnak a határon átnyúló együttműködésre, területi, települési, intézményi és monetáris metszetben. A határon átnyúló együttműködés az európai kohéziós politika egy speciális, forrásait tekintve kicsi, viszont területi politikai szempontból kiemelt figyelemmel kísért „szeglete”, mely – mivel legalább két ország szükséges hozzá, illetve közös célok mentén kialakított projekteket finanszíroz – kiváló terepet kínál az összehasonlításra. A dolgozat elméleti fejezetei a határon átnyúló együttműködés értelmezését igyekeznek bemutatni a különböző társtudományok esetében, illetve az együttműködés jogi hátterét jelentő integrációs lépcsőfokokat, kitérve a legfontosabb reformokra, illetve részletesen bemutatva a nyugat-balkáni integrációs folyamatot. Az empirikus vizsgálat alapját a 2007-2013-as programozási időszakban megvalósult Szlovénia–Ausztria, illetve Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program kedvezményezetti szintű adatai szolgáltatják, melyek különböző ismérvek alapján történő aggregálásával és összehasonlító vizsgálatával igyekszem rávilágítani a területi kormányzás, valamint az együttműködési aktivitás és forrásfelhasználás területi és intézményi mintázatai közötti összefüggésekre, különös figyelmet szentelve a beruházás-orientáció megjelenésére a határon átnyúló együttműködésben.