Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2019-11-28T08:40:46Z
Szerző Haffner Tamás
MTMTID:
10043410
Webcímhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23293
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénA magyar energiapolitika helyzete és kihívásai – a megújuló energiaforrások alkalmazásán alapuló energiapolitika megteremtésének lehetősége
Absztrakt az értekezés nyelvénA disszertáció szerzője 2011 óta foglalkozik energiapolitikai kérdésekkel. Tudományos diákköri-, később pedig doktori kutatási témájának azért választotta az energiapolitikát, mert a kérdéskör napjaink egyik meghatározó gazdasági, környezeti, műszaki és geopolitikai kulcskérdése. Az energia a modern civilizációnak ugyanolyan lételeme, mint az emberiség számára a tiszta víz, jelentősége a fosszilis energiahordozók gyorsuló ütemű kimerülése mellett tovább fog növekedni. Ebből adódóan az energia kérdése korunk egyre égetőbbé váló problémája. Mind nemzetállami, mind globális szinten egyre sürgetőbbek a teendők, ami alapvetően abból adódik, hogy az energetikai szemléletváltás csak az elmúlt egy évtizedben ment végre. Sok országban ez a folyamat jelenleg is zajlik, holott ennek lezárása már évtizedekkel korábban időszerű lett volna. Ebből következőleg mind a tudományos világ, mind a szak- és a nagypolitika számára kulcskérdés az energetika, melyből adódóan jelentős figyelem övezi az energiaszektort, civil, tudományos, és (szak)politikai oldalról egyaránt. (Everett et al. 2002; Boyle et al. 2012) Annak érdekében, hogy az emberiség energiafelhasználása egyensúlyi pályára tudjon állni, szükséges a hagyományos technológiákat háttérbe szorítani, s a megújuló energiaforrásokat fokozottan alkalmazni. Akkor beszélhetünk ugyanis energetikai aspektusból fenntartható fejlődésről, ha megújuló energiaforrásokat azok regenerációs képességénél kisebb, vagy azonos mértékben (biomassza) alkalmazva, a fosszilis energiaforrások felhasználásának ütemét a megújulókkal való helyettesíthetőségük figyelembe vételével, a technológiai haladás várható hatásait figyelembe véve alkalmazzuk. Ezen elvek megsértése esetén továbbra is fenn fog állni az erőforrás szűkösség. (Kerekes 2007) Jelenleg az energiaszektor rendszerei nemzeti szinten szervezettek és centralizáltak, a legtöbb országban pár darab több száz, akár több ezer megawattos fosszilis erőmű (szén, gáz, atom) biztosítja a villamosenergia-termelést és sok esetben a hőenergia-termelést is. (Csáky 2015) Ezek megújuló energiaforrásokkal történő kiváltása jelentős anyagi áldozatokat követel meg az energiatermelőktől és az azok alkalmazását fokozni kívánó nemzetállamoktól is. Ugyanakkor, ha a nemzetállamok és szupranacionális közösségek nem ismerik fel a megújuló energiaforrások alkalmazásának mielőbbi szükségességét, és nem tesznek fokozott alkalmazásukért a jelenleginél jóval többet, hosszú-, de akár már középtávon is fokozódó környezeti, fenntarthatósági- és ellátásbiztonsági problémákkal kell szembesülniük. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásán nyugvó energiapolitika megteremtése korunk egyik meghatározó tudományos és gyakorlati feladata, melynek kutatása az egyre akutabbá váló fenntarthatósági- és környezetvédelmi problémák mellett, valamint az elmúlt évtized geopolitikai eseményeinek (Arab Tavasz, orosz-ukrán konfliktus, Oroszország geopolitikai reaktivizálódása) árnyékában nem is lehetne aktuálisabb. A kérdéskör globális vizsgálata jelentősen meghaladná egy disszertáció terjedelmi korlátait, melynek okán jelen dolgozat Magyarország energiapolitikájára, azon belül is a megújuló energiaforrások fokozott hazai alkalmazását segítő vagy gátló tényezők feltárására, a hazai energiapolitika megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos jövőképére koncentrál.
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaKTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
TémavezetőKaposi Zoltán


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record