A magyar energiapolitika helyzete és kihívásai – a megújuló energiaforrások alkalmazásán alapuló energiapolitika megteremtésének lehetősége
Abstract
A disszertáció szerzője 2011 óta foglalkozik energiapolitikai kérdésekkel. Tudományos
diákköri-, később pedig doktori kutatási témájának azért választotta az energiapolitikát, mert a
kérdéskör napjaink egyik meghatározó gazdasági, környezeti, műszaki és geopolitikai
kulcskérdése.
Az energia a modern civilizációnak ugyanolyan lételeme, mint az emberiség számára a tiszta
víz, jelentősége a fosszilis energiahordozók gyorsuló ütemű kimerülése mellett tovább fog
növekedni. Ebből adódóan az energia kérdése korunk egyre égetőbbé váló problémája. Mind
nemzetállami, mind globális szinten egyre sürgetőbbek a teendők, ami alapvetően abból adódik,
hogy az energetikai szemléletváltás csak az elmúlt egy évtizedben ment végre. Sok országban
ez a folyamat jelenleg is zajlik, holott ennek lezárása már évtizedekkel korábban időszerű lett
volna. Ebből következőleg mind a tudományos világ, mind a szak- és a nagypolitika számára
kulcskérdés az energetika, melyből adódóan jelentős figyelem övezi az energiaszektort, civil,
tudományos, és (szak)politikai oldalról egyaránt. (Everett et al. 2002; Boyle et al. 2012)
Annak érdekében, hogy az emberiség energiafelhasználása egyensúlyi pályára tudjon állni,
szükséges a hagyományos technológiákat háttérbe szorítani, s a megújuló energiaforrásokat
fokozottan alkalmazni. Akkor beszélhetünk ugyanis energetikai aspektusból fenntartható
fejlődésről, ha megújuló energiaforrásokat azok regenerációs képességénél kisebb, vagy azonos
mértékben (biomassza) alkalmazva, a fosszilis energiaforrások felhasználásának ütemét a
megújulókkal való helyettesíthetőségük figyelembe vételével, a technológiai haladás várható
hatásait figyelembe véve alkalmazzuk. Ezen elvek megsértése esetén továbbra is fenn fog állni
az erőforrás szűkösség. (Kerekes 2007)
Jelenleg az energiaszektor rendszerei nemzeti szinten szervezettek és centralizáltak, a
legtöbb országban pár darab több száz, akár több ezer megawattos fosszilis erőmű (szén, gáz,
atom) biztosítja a villamosenergia-termelést és sok esetben a hőenergia-termelést is. (Csáky
2015) Ezek megújuló energiaforrásokkal történő kiváltása jelentős anyagi áldozatokat követel
meg az energiatermelőktől és az azok alkalmazását fokozni kívánó nemzetállamoktól is.
Ugyanakkor, ha a nemzetállamok és szupranacionális közösségek nem ismerik fel a megújuló
energiaforrások alkalmazásának mielőbbi szükségességét, és nem tesznek fokozott
alkalmazásukért a jelenleginél jóval többet, hosszú-, de akár már középtávon is fokozódó
környezeti, fenntarthatósági- és ellátásbiztonsági problémákkal kell szembesülniük.
A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásán nyugvó energiapolitika megteremtése
korunk egyik meghatározó tudományos és gyakorlati feladata, melynek kutatása az egyre
akutabbá váló fenntarthatósági- és környezetvédelmi problémák mellett, valamint az elmúlt
évtized geopolitikai eseményeinek (Arab Tavasz, orosz-ukrán konfliktus, Oroszország
geopolitikai reaktivizálódása) árnyékában nem is lehetne aktuálisabb.
A kérdéskör globális vizsgálata jelentősen meghaladná egy disszertáció terjedelmi korlátait,
melynek okán jelen dolgozat Magyarország energiapolitikájára, azon belül is a megújuló
energiaforrások fokozott hazai alkalmazását segítő vagy gátló tényezők feltárására, a hazai
energiapolitika megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos jövőképére koncentrál.