A tudományos tehetség összetevőinek vizsgálata a felsőoktatási tehetséggondozásban résztvevő hallgatók körében
Abstract
Sok tanulmányban kutatják, összegzik, valamint kísérlik meg objektíven mérni a tehetség összetevőit. Nagy részük azonban az általános- és középiskolás korosztályra vonatkozik. A magyar felsőoktatási tehetségfejlesztéssel kapcsolatban még kevés empirikus adat áll rendelkezésünkre. Kevés információ áll rendelkezésünkre a változatos közegekből érkező, és mentális háttérrel rendelkező tehetséges hallgatókról. Kutatásom – illetve háromlépcsős kutatássorozatom – pont e hiányt kísérelné meg feltárni, vagyis a magyar felsőoktatásban tanulók esetében melyek a legfontosabb tehetség-összetevők.
A kutatásomban használt tulajdonságlista egyik részét a tudomány pszichológiájának szakirodalmából adaptáltam, a másik részét pedig a köznevelési tehetséggondozás szakirodalmából.
Disszertációm fő célja feltárni melyek a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók esetében a legfontosabb tehetség-összetevők. Ezt három lépésben tettem meg. A kérdést a felsőoktatási tehetséggondozásban résztvevő három fő célcsoport szempontjából jártam körül: (1) a tehetségmenedzsmentben illetékes szakemberek, (2) az oktatók, és végül a (3) hallgatók szemszögéből. A vizsgálatban használt változókat a három célcsoportban kapott eredmények alapján lépésről lépésre szűkítettem. A szintek egymásra épülnek, tehát a különböző szinten kapott eredmények alapján terveztem meg a következő lépésre a kutatást.
Az első körben a szakemberek véleménye alapján – pilótavizsgálatként – létrehoztam egy rangsort. E rangsort figyelembe véve a második lépésben – az oktatókat vizsgálva – már csak a személyen belüli tényezőket vettem bele a kutatásba. Végül, a harmadik lépésben már csak a hat legfontosabb összetevőt vizsgáltam a tehetséges hallgatók körében, specifikusan, külön-e célra fejlesztett pszichológiai mérőeszközök segítségével. A változók szűkítésén és a hipotézisek tesztelésén túl mindhárom szinten egyéb informatív, kiegészítő eredményeket is kaptam.