John Dewey nevelésfilozófiája
Elérhetővé téve ekkor | 2019-07-01T11:46:27Z |
Szerző | Bécsi Zsófia MTMTID: 10020929 |
Webcím | http://pea.lib.pte.hu:8080/handle/pea/23114 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | John Dewey nevelésfilozófiája |
Absztrakt az értekezés nyelvén | A John Dewey nevelésfilozófiája című disszertációnak nem az a célja, hogy sorravegye Dewey valamennyi művét, nem is az, hogy az egyes művek téziseinek a kortársakéival való egybevetését tárgyalja, hanem hogy megmutassa, vajon mennyire lehet megismerni, megismertetni a gondolkodó életművét, hangsúlyozva benne az élet szót, teljes munkásságának és életútjának segítségével. Ehhez azonban kevés a szerző kizárólagos vizsgálata. Az írás feltárja a kort és a politikai rendszert, melyben élt, valamint a hatást,mit ő maga ért el. Ami a kutatást segítette, az volt, hogy a gondolkodásmódját, szemléletét, életútját feltárjam és egybevessem azzal, amit alkotott. Személyének és munkásságának elhelyezéséhez azonban elengedhetetlen, hogy az a kor, politikai rendszer, melyben élt és tapasztalhatott bemutatásra kerüljön. A legnehezebb kérdés az, hogy nevelésfilozófiája filozófia- és filozófiája nevelésfilozófia-e. Szándékom szerint bizonyítást nyer, hogy filozófiája – nevelésfilozófia.A dolgozat vonulatát legfőbb műveinek és legfőbb téziseinek sorravétele, valamint az összegző könyvének, a Reconstruction in Philosophy-nak a szövegelemzése adja (4.1.2-es fejezet). Vizsgálataim tárgyát képezi a biográfiájának, korszaka sajátosságainak feltárása, valamint nézeteinek és téziseinek vizsgálata. Művei közül több elérhető magyarul is, ezeket jelöltem a dolgozatomban, de nagyobb részükhöz angol nyelven fértem csak hozzá, fordításukat magam tettem meg és lábjegyzetekben jelöltem. Eredeti nyelven olvastam azt a három könyvét, melyeket elemeztem: Reconstruction in Philosophy, The School and Societyés a társszerzővel jegyzett Ethics címűt. Egyiket sem adták ki teljes egészében magyar fordításban. A dolgozat újdonsága a hatástörténeti félreértések tisztázása és az életmű reális jelentőségének helyreállítása. Ezekben a törekvésekben természetes úton vált világossá a sajátos elméleti és gyakorlati viszony szempontja. E két alapvetést nem lehet az írásaiban elkülöníteni, ebben áll a rá jellemző pragmatizmus. Dewey az eseményekről nem elméleteket konstruál, hanem a konkrét cselekvéseket és azok miértjeit kutatja, a cselekvés magyarázatát az aktivitáson belül vizsgálja. Sajátos stílusa pedig mindaz életútjának, mind a munkásságát megelőző és befolyásoló eszmetörténetnek, mind a történelmi események együttállása hatásának tudható be. |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | BTK Filozófia Doktori Iskola |
Témavezető | Bertók Rózsa |