Egyes kiemelkedő jelentőségű gazdasági bűncselekmények dogmatikai és eljárásjogi megközelítésben

Abstract

A disszertáció elsődleges célja volt, hogy tudományos igényességgel bemutassa be a hatályos törvényben több fejezetbe szorított gazdasági bűncselekményi kör általános jellemzőit és dogmatikai hátterét. Szándékunk szerint igazoltuk azt, hogy a gazdasági érdekek egyes aspektusait támadó cselekmények ellen csak logikusan felépített és olykor csak többszörösen összetett törvényi tényállásokkal lehet fellépni, továbbá az erre a területre specializálódó jogalkalmazóknak számos háttérjogszabályt is ismerniük kell ahhoz, hogy hivatásukat eredményesen gyakorolhassák. A tudományos szempontok kerülnek előtérbe a bevezető fejezetekben, ahol a gazdasági bűncselekmények fogalmi meghatározását, a közel álló terminológiai megfogalmazásokkal való összevetést, általános jellemzést, nemzetközi kitekintést szükséges elvégezni. A tényálláselemzés keretében nagy hangsúlyt kap a bírósági és ügyészségi joggyakorlat bemutatása. A bűnözés nemzetközi színezetűvé válása miatt szükséges röviden elvégezni a releváns nemzetközi és európai uniós instrumentumok bemutatását. Végül, miután a gazdasági deliktumok elemzése nem nélkülözheti a háttér jogszabályok (adó-, csőd-, számviteli stb. törvények) ismeretét, a szükséges mértékben ezek is beépülnek a disszertáció anyagába. A vizsgálandó joganyag heterogenitására figyelemmel természetesen nem törekedhetünk teljes körű feldolgozásra, ezért nem valamennyi e körbe tartozó, hanem csupán a véleményünk szerint legnagyobb elméleti és gyakorlati jelentőséggel rendelkező büntetőjogi tényállásokat mutatjuk be. Így sor kerül a pénzhamisítás, a költségvetési csalás, a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, a feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban, a tartozás fedezetének elvonása, valamint a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása tényállásainak bemutatására. A feldolgozás módszerei körében kiemeljük mindenekelőtt a szakirodalmi álláspontok lehető legteljesebb feltárását és egybevetését, a dogmatikai elemzést, valamint a gyakorlati, eljárásjogi szempontok figyelembevételével történő feldolgozást. Egyes fejezetekben szintén hangsúlyt kapott a jogösszehasonlítás, valamint a jogalkotói szándék feltárása. Végül utalunk arra, hogy ha csak az elmúlt néhány év felsőbb bírósági, büntetőjogi témájú bírósági döntéseit szemlézzük, észrevehetjük, hogy egyre kisebb számban találkozunk a Btk. 2013. július 1. napi hatályba lépésével megváltozott tényállások alkalmazásával kapcsolatos elvi döntéssel, illetve „klasszikusnak” mondható különös részi tényállással – jobbára azt látjuk, hogy egyes gazdasági bűncselekményi tényállások egy-egy alig ismert fordulatának változott meg a tartalma azáltal, hogy a jogalkotó a kerettényállást kitöltő háttérjogszabályt megváltoztatta. Mindez azt jeleti, hogy a gazdasági bűncselekmények állandóan változó köre folyamatos tanulási és értékelési feladatot ad a vele foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereknek.