• Login
    View Item 
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola
    • View Item
    •   DSpace Home
    • Doktori disszertációk
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola
    • View Item
    JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

    Óvoda és kisebbségi gyerekek. Óvodapedagógus hallgatók és gyakorló óvodapedagógusok Magyarországon és Írországban.

    Thumbnail
    View/Open
    Disszertáció (4.412Mb)
    Tézisek (hun) (187.3Kb)
    Tézisek (eng) (210.5Kb)
    Date
    2019-06-25
    Author
    Hajdics-Szűcs Eszter
    Metadata
    Show full item record
    Abstract
    Minden olyan tanulást, amely révén a bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki, szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás folyamatában az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A gyermek szocializálódását elősegíteni – ez a pedagógia és benne az óvodapedagógia egyik fő feladata. A nevelési intézmények, így az óvoda közössége is multikulturális közösség, nemcsak az etnikai, kisebbségi sokszínűséget jelenti, hanem a nemi, életkori, különböző vallású és szociális hátterű családok közösségét, a különböző fizikai, valamint szellemi képességek, adottságok együttesét is. A pedagógusok többsége helyesli a multikulturális nevelés szükségességét, de nincs még konszenzus abban a tekintetben, hogy mely irányzat a legmegfelelőbb a célok elérésére. Különböző elméleti háttérre, filozófiákra alapozva eltérő irányzatok tűnnek elfogadhatónak. Sleeter és Grantkutatásai szerint az öt legjelentősebb irányzat a következő: a) a hátrányos helyzetűek és a kulturálisan különbözők nevelése; b) az emberi kapcsolatok; c) az integrált csoport curriculum; d) a multikulturális nevelés; e) a multikulturális és rekonstruktív nevelés. Bármely irányzatot tartunk is célravezetőnek, a nevelésben érvényesülnie kell az befogadásnak. A befogadó nevelés fogalom hallatán nem ritkán a szociálisan hátrányos rétegekre gondolunk, máskor az etnikai kisebbségek kerülnek a középpontba. Megint máskor a sajátos nevelési igényű vagy speciális megsegítést igénylő csoportokról beszélünk annak ellenére, hogy Magyarországon az etnikai kisebbségeknek, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak elkülönített iskolarendszere nem alakult ki. A cél a mindenkire kiterjedő befogadás, az inklúzió megvalósítása a társadalomban, a nevelésben az akadályozottak körében ugyanúgy, mint a hátrányos helyzetű rétegek vagy az eltérő kultúrák csoportjai számára. A nevelési intézménynek – ami egy szocializációs rendszer, s ennek okán benne a külső világ internalizálódása történik meg – alkalmazkodnia kell a kulturális sokszínűség megjelenéséhez. A sokszínű világ egyre inkább megjelenik az óvoda, az iskola mindennapi életében is.
    URI
    http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18865
    Collections
    • BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola [87]

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV
     

     

    Browse

    All of DSpaceCommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

    My Account

    LoginRegister

    DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
    Contact Us | Send Feedback
    Theme by 
    Atmire NV