Kategóriák fogságában – Hazai SNI integráció hatásvizsgálat a pedagógus attitűd és a tanulói teljesítmény tükrében

Abstract

A disszertáció a hazai köznevelés rendszerén belül a 8 –16 éves sajátos nevelési igényűek, különös tekintettel a tanulásban akadályozott és az enyhe fokú intellektuális képességzavarral, valamint tanulási és/vagy figyelemzavarokkal küzdők inklúziójának hatásvizsgálatára épül kvantitatív eszközrendszerrel. A vizsgálata 2015/16-os és a 2016/17-es tanévben zajlott a pedagógus attitűd és a tanulói teljesítmény aspektusából Baranya megye iskoláiban. Mindeddig a hazai komplex,gyógypedagógiai diagnosztikai és ellátó rendszer ilyen aspektusú vizsgálata még nem történt meg. A hazai SNI integráció hatásvizsgálata eddig nem volt kutatás témája és tekintve, hogy több lényeges ponton eltér az OECD országok általános gyakorlatától a hazai SNI integráció, a későbbiekben részletesen feltárt módon, indokolható a rendszer vizsgálata. Ennek egyrészt az az oka, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek körének meghatározása más elveken nyugszik, mint az OECD általános gyakorlata. A fogalomhasználat nem tartozott a kutatás kifejezett fókuszához, de önmagában is megoldandó problémaként jelentkezett, hiszen befolyásolhatja az eredmények relevanciáját akár az OECD mérési rendszerében, akár a tudományos meghatározások tükrében. A hatékonyság kutatása mellett tehát a disszertációban a későbbiekben részletezett módon a sajátos nevelési igénnyel és az attitűddel kapcsolatos új neveléstudományi fogalmak kvantitatív alapjai is megtalálhatóak munkadefiníciók formájában, melyek jelenleg csak a disszertációban körülírt és a kutatás intervallumában tekinthetőek érvényesnek. Bár a kutatásnak nem volt fókusza és kizárólagos érvényességű bizonyítékokat nem is tud felvonultatni a disszertáció, de az adatok elemzése során láthatóvá vált, hogy az SNI státusz és az iskolai leszakadás összefüggnek. Erre utal az alacsonyabb intellektus és az SNI diagnózis, valamint a gyakoribb intézményváltoztatás összekapcsolódása, melyre az adatsorok, illetve azok elemzése is utal. Mindez azért is fontos, hiszen jelen kutatás vállalt feladata a gyógypedagógiai és diagnosztizáló rendszer hatékonyságának vizsgálata. A hazai szakirodalomban már van utalás arra, hogy a hatékony működéshez az is szükséges, hogy adekvát módon határozzuk meg az ellátásra jogosultak körét. Ez indokolja a fogalmi kategóriák olyan szintű vizsgálatát, melyet a kvantitatív eszközök megengednek. A hatékonyság vizsgálatához azonban nem elegendő csak a fogalmi kategóriák vizsgálata, hanem szükséges a teljes rendszer áttekintése. Fontos ugyanis,hogy amennyiben az igényelhető szolgáltatások felépítése és intenzitása nem alkalmazkodik a gyermekek, a szülők és a pedagógusok valódi igényeihez valamint a tudományos kategóriákhoz, szintén sérül a hatékonyság elve. A disszertáció sorra veszi a hazai törvényi kategóriákat összevetve a releváns külföldi modellekkel. A külföldi modellek áttekintésének szempontja, hogy mi a sajátos nevelési igény fogalma az adott országban,mennyiben tér el vagy hasonlít a hazai modellhez a kutatás időszakában, illetve, hogy az adatok alapján indokolható lenne-e egyes elemek átvételének, beemelésének megfontolása további kutatásokkal támogatva.