Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2019-03-08T12:02:57Z
Szerző Bálizs Beáta
MTMTID:
10040408
Webcímhttps://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18321
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvén„Veres vagiok, piros vagiok”. A piros-vörös színnévkettős a magyar nyelvben és kultúrában
Absztrakt az értekezés nyelvénDisszertációmban a színek óriási, a legkülönbözőbb tudományok érdeklődésének kereszttüzében lévő, megszámlálhatatlanul sok vizsgálat tárgyát képező témájának egy kis szeletét, egy elsősorban néprajzi, nyelvészeti, és kognitív antropológiai megközelítésben felmerülő problémát tárgyalok. Nevezetesen azt a kérdést igyekszem körüljárni, hogy a magyarok miként gondolkodnak/gondolkodtak, beszélnek/beszéltek a legszembetűnőbb, legkihívóbb kromatikus szín, vagyis az angolul a red, németül a rot, franciául a rouge szóval jelölt színtartományba sorolt árnyalatokról, amelyet a magyar köznyelv legtöbbször két különböző szóval, a piros vagy a vörös színnévvel illet. Eddigi kutatásaim során elsősorban néprajzi és kulturális antropológiai szemszögből közelítettem a színek problémája felé. Eleinte a színekről szóló magyar nyelvű tudományos (nyelvészeti, pszichológiai és néprajzi-kultúrtörténeti) szakirodalom felkutatását és összegzését kíséreltem meg, ennek eredményképpen kisebb számvetést készítettem a magyar színnevekre vonatkozó nyelvi kutatásokról1 és a magyar népművészetre vonatkozó legkorábbi vizsgálatokról.2 Ezen felül foglalkoztam a magyar néprajztudomány legtöbbször kutatás alá vont „színes” kérdésével, az ún. gyászszínekkel,3 ill. azzal, hogy a korábbi hazai viseletkutatások milyen megállapításokat tettek az öltözékek színeiről.4 Később, azzal párhuzamosan, hogy igyekeztem elmélyedni a nemzetközi kulturális antropológiai színkutatásokban, terepen – leginkább falusi közösségekben – kezdtem el vizsgálni a színeket. A mai emberek színekről való gondolkodásából kiindulva kezdtem el foglalkozni egyrészt a rózsaszín és a lila szín körüli kategorizációs és nyelvészeti zavarral,5 majd a sárga színhez való negatív kulturális viszonyulással.6 Jelen értekezés részben a terepen gyűjtött empirikus adatok fényében kísérli meg körbejárni azt a nemzetközi kutatásokban is visszatérően előelőkerülő problémát, amit nyelvünkben a piros és vörös szavak egymás melletti létezése és használata jelent.
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaBTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
TémavezetőVargyas Gábor


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record