(Szöveg)változatok egy történetre – Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénusának történeti hagyománya és a tárgy 19. századi feldolgozásai
Abstract
A murányi vár Habsburg kézre kerülésének fordulatos történetét a régi magyarországi irodalomban Gyöngyösi István 1664-es Márssal társolkodó Murányi Vénusa örökítette meg. A várfoglalást azonban nemcsak a 17. század tartotta emlékezetesnek: Gyöngyösi művének a 18. században is számos kiadása született, a 19. században pedig Széchy Mária alakja és a murányi történet kiváló szerzőket késztetett a téma feldolgozására, Kisfaludy Károlytól Arany Jánoson át Jókai Mórig. A dolgozat egyrészt körüljárja Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénusát kiadás-, költészet- és eszmetörténeti szempontból, másrészt pedig Széchy Mária és Wesselényi Ferenc történetének későbbi, 18. és 19. századi feldolgozásait követi nyomon. A disszertáció azt az ívet vázolja fel, amely Gyöngyösi Murányi Vénusának közvetlen közegétől a mű 18. századi, népszerűségből fakadó újrakiadásaiin keresztül a 19. század által újjáteremtett, férfias Széchy Mária-alakig vezet. A több korszak együttes vizsgálatából fakadó legfontosabb, az egész dolgozatot egybefogó tanulság az, hogy ami első látásra folytonos magyar irodalmi hagyománynak tűnhet – Gyöngyösi Murányi Vénusától a 19. századi irodalom Murány-történeteiig –, az aprólékosabb vizsgálódás után számos kitérővel tarkított út, amelyet nemcsak az irodalmi szövegek hagyományozódási mechanizmusai, hanem történelmi-ideológiai tényezők is jelentősen befolyásolnak.