Váltott műszakos ápolói munkarendek típusai Magyarországon és az egészségi állapotra kifejtett hatásaik
Abstract
Célkitűzés: A biológiai ritmusok zavart szenvednek a többműszakos munkarendben dolgozóknál, számos kutatás bizonyítja a váltott műszak káros hatásait. Kutatásunk gyakorlati célja a többműszakos munkarendek közül a legkevésbé megterhelő munkarendtípus felderítése, és javaslattétel az ideális műszakrenddel kapcsolatban. Módszer: Kutatásunk során hat leíró jellegű, kvantitatív felmérést végeztünk 2011 és 2016 között. Összesen 2437 kérdőívet dolgoztunk fel, továbbá 52 fő vett részt az aktigráfos vizsgálatban. Eredmények: A leggyakoribb és egyben legnépszerűbb váltott műszakos munkarend a flexibilis (rugalmas). Adaptáltuk magyar nyelvre a hazai viszonyoknak megfelelően a Bergen Váltott Műszakos Alvás Kérdőívet, továbbá létrehoztuk az „Alvászavar és egészség váltott műszakban” című kérdőívcsomagot. Az egészségi állapot általunk vizsgált paraméterei általában összefüggést mutatnak az életkorral, az egészségmagatartással, az iskolai végzettséggel, a munkarend típusával (nappali vs. váltott) és szabálytalanságával. Javaslatot tettünk egy kevésbé megterhelő ápolói munkarendre: flexibilis munkarend szabályos elemekkel, azaz 10 órás műszakok követik egymást az órajárásával megegyező irányban, rövid rotációs rendszerben. | Következtetések: Legmegterhelőbbnek a szabálytalan munkarend bizonyult. Felhívjuk a figyelmet az alváshigiénés szabályok betartására.