A gazdasági alkotmány. A gazdasági alkotmány elmélete és összetevői a Magyar Köztársaságban, különös tekintettel a gazdasági alapjogokra

Abstract

Napjaink államának társadalmi rendeltetése a globalizációhoz való alkalmazkodás, ide értve mind az európai integrációs, mind a gazdasági globalizációs kihívásokra és egyéb, környezeti, egészségügyi veszélyekre, fenyegetésekre, valamint a szociális integráció minél magasabb fokának elérésére adandó válaszokat. Az állam feladata a gazdasági területen a szerepvállalásától függ, vagyis az állam és a gazdaság kapcsolatának vizsgálatakor feltétlenül figyelembe kell venni az alkotmány gazdasági rendre vonatkozó rendelkezéseit is. Az állami szerepvállalással kapcsolatos jogi szabályozás tartalma, mélysége ugyanis az alkotmányban rögzített gazdasági modell konkrét formájától függ. Az állami feladatok megvalósítása tehát megköveteli az állam gazdasági szerepvállalása fő irányainak előzetes tisztázását. Azért csak a fő irányok előzetes tisztázása követelhető meg, mert egyrészt alaptörvényi szinten bizonyos alapelveket minden állam esetében szükséges rögzíteni, amely azt is garantálja, hogy a gazdaság- és társadalompolitika változása alkotmányi keretek között marad. Adott állam pedig a szerepvállalásának megfelelően alakítja ki a vonatkozó részletszabályokat, amelyek – a választásnak megfelelően – lehetnek a magánviszonyokba jobban behatolók, illetve kevésbé beavatkozó jellegűek is. Ezeknek jogok formájában történő megfogalmazása alkotmányi szinten éppen e beavatkozás miatt mindenképpen indokolt. A piacgazdaságban ilyenként lehet meghatározni a gazdasági jogok elismerését, a tulajdon védelmét és a foglalkozás szabadsága feltételeinek biztosítását, a verseny védelmét. A témakörhöz tartozik továbbá a közpénzügyek alapvető alkotmányi szabályainak a rögzítése, valamint a meghatározott társadalmi rétegek szociális biztonságának megteremtése és védelme. Ezek az elemek összefoglaló névvel a gazdasági alkotmány elnevezéssel illethetők, amely megvalósulása esetén a piacgazdaságban a gazdasági érdekek biztosítottak és védettek, a beruházási hajlam – az előreláthatóság és a kiszámíthatóság miatt – erősödhet, és az állam szociális feladatvállalásai teljesülnek.