Hatás és kölcsönhatás. A szerzői jog és a közszolgálati médiaszolgáltatás kapcsolódási pontjai és viszonyrendszere

Abstract

A szerzői jogról különösen, de a médiajogról is elmondható, hogy önálló jogágként, jogi diszciplínaként való megjelenésük kezdetétől fogva viták kereszttüzében állnak, ebből kifolyólag nem csak támadási felületté, hanem a teoretikusok, szakmabeliek és szakmán kívüliek állandó kutatási terepévé váltak. Még inkább igaz ez az állítás a digitális vagy információs korszakként aposztrofált időszakra, azaz nagyjából az elmúlt 15-20 évre. A technikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások nem hagyták és hagyják érintetlenül a médiaszolgáltatás intézményeit és jogviszonyait sem, jóllehet ezek az átalakulások, változások sokkal markánsabban jelennek meg az infokommunikációs rendszerek és struktúrák bonyolult hálózatában. A szerzői jogot érintő reformok is sokkal inkább rezonálnak és reflektálnak az infokommunikációs robbanásra, ami persze nem jelent azonnali vagy gyors reagálást, csupán a problémák és konfliktusok rapid azonosítását és széles körben történő artikulálását. Ezeknek a témaköröknek a jogirodalma meglehetősen gazdag és sokrétű. A tömegkommunikációnak a médiaszolgáltatásban, különösen a közszolgálati médiaszolgáltatásban testet öltő különböző megnyilvánulási formái némiképp kívül esnek a jogtudományi és egyéb kutatások fő csapásirányain, beleértve a szellemi tulajdon védelmének némely „leágazásával” összefüggő kutatásokat is. Másként fogalmazva, a szerzői jog és a médiaszolgáltatás kapcsolatrendszerének, kapcsolódási pontjainak, egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatát mindezidáig elkerülték az átfogó és feltáró jogtudományi, jogelméleti elemzések. Jelen kutatás egyik célja éppen ezért az volt, hogy még feltáratlan, viszonylag kisszámú szakirodalommal ellátott jogtárgyak vizsgálatát állítsam az elemzés középpontjába.