Médiumidézés. Transzmediális tendenciák az ezredforduló hazai kortárs festészetben

Abstract

A festészet fejlődését mindig is nagyban befolyásolták a különböző technológiai médiumok. A fényképezés, a raszteres nyomdai eljárások, a film, a videó, illetve a digitális eszközök és látvány mind-mind inspiratívan hatottak rá, ám mint korszerű(bb) képalkotó technológiák, folyamatos kihívások elé is állították a festőket, akik közül sokan beemelték a fenti eszközök látványvilágát festményeikbe. Alkotásaikban az ábrázolt téma csupán apropó volt egy másik médium festészeti megidézéséhez. A tömegtermelés és az annak nyomán kialakuló fogyasztói társadalom által generált képi dömping kezdetben analóg (pop art), majd a kilencvenes évektől digitális látványvilága folyamatos reflexióra késztette a festészetet. Az ezredforduló évtizedeiben a festészet fejlődésének és önmeghatározásának egyik legfontosabb eleme a közte és a képalkotás alternatív technológiai médiumai között fennálló viszony, amely a festészetet saját határainak folyamatos újraértelmezésére készteti. E jelenségnek a magyarországi vonatkozásait vizsgáltam meg tanulmányomban.