Megfogni a megfoghatatlant. Avagy az idő és az emlékek múlandósága
Elérhetővé téve ekkor | 2018-06-08T13:37:32Z |
Szerző | Sziksz Eszter MTMTID: 10063666 |
Webcím | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/17529 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | Megfogni a megfoghatatlant. Avagy az idő és az emlékek múlandósága |
Az értekezés címe angolul | Grasping the Untouchable. The caducity of the time and memory |
Absztrakt az értekezés nyelvén | Van olyan pillanat az életben, amikor az idő nagyon szubjektívvá válik. Néha nagyon gyors, és követhetetlen. Van, amikor me gáll külső trauma hatásra. Ezekben a helyzetekben az időt mindig magunkban határozzuk meg, a velünk történt események hatására. Dolgozatomban az idő, az emlék és a helyszínek közti összefüggésre keresem a választ. Magam is próbálom értelmezni a halált, mint elmúlást az idővel. Felülkerekedni a nem létezéstől való szorító félelmen, megnyugvást találni elmúlt idők régi fényképeiben. Saj á t munk á imban az olvadó jégvideókban , különböző életjeleneteket vagy portrékat nyomtatok jégre. A melegebb levegő hatására a nyo mat deformálódni kezd és a vízzel összemosódva átváltozik egy koszos felismerhetetlen tócsáva. Ez a folyamat számomra az elmúlást jelenti. Az ember egész életében fél és küszködik a halállal. Nekem mindig is rettegést jelent a halál gondolata. Így megpróbá lom “kidolgozni” saját aggodalmaimat. Nem kívánok szembeszállni és lázadni. Inkább a megértésre törekszem. A videókat megfordítva, végtelenítve újra és újra lejátszom. Ezzel a képeknek nemcsak az eltűnését, de az újraszületését is átélhetjük. Az anyag nem vész el, csak átalakul. A halált és az újraszületést nap, mint nap átéljük kicsiben - , a saját testünkben, és nagyban - a világmindenség részeként. Testünkben viszonylag rövidebb idő alatt több sejt pusztul el. “A kérdés az, hogy az állandó körforgásban, meg újulásban vagy éppen újjászületésben ugyanazok az individuumok maradunk - e? Változunk vagy módosulunk - e a folyamat során? Kerek a kör, amin mozgunk vagy éppen egy spirálhoz hasonlít? |
Absztrakt angolul | We have moments in our life when time became very subjective. Sometimes it is passing extremely fast and hard to follow, and other times it became very slow. Mostly when we going through some difficulties or experimenting traumas. In thes e situations, time is always determined by ourselves as a result of events with us. In my dissertation, I try to answer th e relationship between time, memory and locations. I interpret the death as a passing of time. Overcome the fear of non - existence, find comfort in the old photogr aphs of past times. I print portraits on a surface of ice sheets and let the m melt. With warmer air, the print begins to deform and changes to the water with a dirty unrecognizable puddle. The hardest thing is letting the pr int go and witnessing how the face impression are slowly changing and finally disappearing. The whole process is reminding me for death. We all kind of struggling to understand the meaning of passing away. This is one of my personal fear too. I don’t want to sand up and rebel against of the elemental rules of the universe I just want to find peace in understanding. I also recording the melting ice prints and turn them into a time - based piece. Sometimes I play the videos backward or turn into an infinity lo op. It helps to rethink the cycle of life. The material is not lost; it is only transformed . In a small scale, we exp erience death and rebirth day b y day in our body. Several cells die in our body in a relatively shorter time. The question is whether we remain the same individuals i n the constant circle of rebirth. Are we changing in a process? Are the circles around and well connected on which we move or are they similar to spiral? |
Kulcsszó (Magyar) | efemer emlékezet fotográfia idő maradandóság sokszorosított grafika |
Kulcsszó (Angol) | ephemeral lastingness memory photography serigraphie time |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola |
Témavezető | Szijártó Zsolt |