Rétegződés - épített örökségünk revitalizációja

Abstract

Épített örökségünk megőrzésének, továbbörökítésének témája újra és újra előkerült az idők folyamán, de mindig más kontextusban és értelmezésben, és ezáltal a levont elméleti konklúzió és gyakorlati megvalósulás is eltérő nézeteket tükrözött. Gondoljunk csak a régi nagy építészeti korok, stílusok egymásra épülésére vagy a I. és főként a II. világháború okozta rombolásra és minél gyorsabb ütemben való, szükségszerű újjáépítésre, és ezzel párhuzamosan a műemlékvédelmi szempontok megerősödésére, a charták kinyilatkoztatására, eredményeire. A közelmúltban a gazdasági világválság nyomta rá erősen a bélyegét az építőiparra, mivel az akkori gazdasági körülmények többnyire nem voltak alkalmasak teljesen új építésű beruházások finanszírozására. Szemléletváltásra volt szükség, ahol a fenntartható, környezetére érzékeny, gazdaságos modellek működtek és ennek fontos részét képezte a meglévő értékek tudatos felhasználása, átalakítása. Hiszem, hogy ez a toleráns szemlélet ma is aktuális és követendő hozzáállás egyre gyorsuló és értékeit egyre kevésbé tisztelő társadalmunkban. Értekezésemben a fenti problémakört a MÚLT vizsgálatával kezdem, azoknak a látható és láthatatlan rétegeknek a feltérképezésével, melyek egymásra rétegződésével kialakult a ma ismert állapot. Ezeket két csoportra különítem, az épület KARAKTERÉT meghatározó építészeti rétegekre, melyek fizikai megnyilvánulásuk okán szembetűnőbbek és a HELYI IDENTITÁST meghatározó mentális rétegekre, melyek sokkal inkább az idővel, a használattal alakulnak ki. Mindegyik csoport rétegei között akad könnyebben felismerhető és rejtőzködőbb, így alapos kutatás szükséges ahhoz (nemcsak építészeti értelemben), hogy megtaláljuk és értelmezhessük ezeket. Az épület kutatását, a múlt megértését a JELEN körültekintő vizsgálata követi. Egyrészt az épület fizikai állapotának, korszerűségének felmérése. Az eltelt idő és a nem megfelelő használat okozta sebek feltárása és az abból eredő értékcsökkenés vizsgálata. Mi volt az érték régen és mi az érték ma? Másrészt az épület városi szövetben betöltött szerepének vizsgálata, a funkció, a helyi identitás, a mögöttes tartalom aktualitásának kérdésköre. A funkció betölti-e szerepét az azóta megváltozott társadalmi, gazdasági környezetben? Kik használták és kik használják most? Mik a funkcionális hiányok, mire van szükség? Mindezekre a kérdésekre keresem a válaszokat a JÖVŐ témakörében, ahol a lehetséges és eddig kipróbált építészeti megoldások vizsgálatával - kortárs gyakorlati példákkal is prezentálva - egyfajta kritikus analízissel próbálom megtalálni a helyes tervezési módszertant, mely iránymutatásul szolgálhat épített örökségünk megmentésénél, újraértelmezésénél. Célom egy olyan tervezési módszertan alappilléreinek lefektetése, mellyel szakmai és emberi értelemben is teljes mértékben azonosulni tudok és a mestermunkákon keresztül ezt a hozzáállást alkalmazhatom, törekedve arra, hogy általa valóban minőségi és értékálló építészeti megoldás szülessen erre az összetett kérdéskörre.