Tudáslétrehozás a mai magyar szociológiában. Egy esettanulmány

Abstract

Gárdos Judit tudományelméleti, tudományantropológiai disszertációjának megfigyelési tárgya a saját diszciplínája, a szociológia. Egy amerikai eredetű módszerrel dolgozó szociológiai-politológiai kutatás első, 2005-ös magyarországi meghonosításáról ír. Célja megérteni, hogy egy alapvetően survey módszerű, de azon belül különleges kutatási eljárás, amely egyesíti magában a társadalomjobbító cselekvést és a tudományos társadalomkutatást, milyen viszonyt feltételez a saját módszerei által azzal, amit a vizsgálni kívánt világként tételez, hogy hogyan történik a tudományos szövegben a magyarázat, valamint hogy milyen kutatói normatív álláspontok rajzolódnak ki. Fő kérdések: Hogyan s milyen entitások jönnek létre a kérdőívszerkesztés, az adatelemzés és a tanulmányírás során? Milyen keretben zajlanak az entitásokat termelő és értelmező folyamatok? Milyen hagyományokba illeszkednek az előítéletekkel kapcsolatos felmérések Magyarországon? Milyen tudományos magyarázatok találhatók a kutatók beszámolóiban? Mik a tudósok normatív elköteleződései és a tudományos módszerek s eredmények közötti összefüggések? A dolgozat egyik célja az, hogy rámutasson a sokszor természetesnek vett módszertani előfeltételezésekre, magyarázási stratégiákra és kutatói automatizmusokra, valamint arra, hogy a normák milyen szerepet játszanak a kutatói gyakorlatok, az adatok létrehozása, az elemzés, az írás stb. során. Továbbá, hogy az elemzett kutatást el lehessen helyezni a társadalmi, tudományos és politikai kontextusában, elmélettörténeti elemzéseket is tartalmaz a szociológia és a pozitivizmus kapcsolatáról, a magyarországi előítéletkutatások korai szakaszáról, valamint az elkötelezett szociológiáról.