Show simple item record

Elérhetővé téve ekkor2018-02-21T08:13:07Z
Szerző András Csaba
MTMTID:
10035355
Webcímhttps://pea.lib.pte.hu/handle/pea/17242
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénIdeológiák a trópusokon - Retorikaelméleti esettanulmányok a természet diszkurzív alakzatának ideológiai jelentőségéről
Az értekezés címe angolulTropes and Ideology - Case Studies in Rhetorics on the Ideological Relevance of Nature
Absztrakt az értekezés nyelvénA disszertáció célja olyan retorikai olvasatok létrehozása, melyek az egyes művek trópushasználati módjait ideologikus állásfoglalásokként értelmezik. A dolgozat elméleti hátterét elsősorban az ideológiakritika marxista hagyománya, a tágan értett posztstrukturalista értelmezői hagyomány, valamint az irodalomtudományos dekonstrukció retorikaelmélete képezi. Az elméleti bevezető fejezet bemutatja a vizsgálat módszerét, az ideológia fogalmának a disszertáció szempontjából releváns hagyományát és a "természet" diszkurzív alakzatának ideológiai kontextusát. Ezt a részt négy filmes esettanulmány követi. A Metropolis (Fritz Lang, 1927) értelmezésének végkövetkeztetése, hogy a film a szimbólum retorikai "antitéziséhez", az allegóriához nyúl, miközben az organikussal a mechanikusat állítja szembe, hogy ezzel szembefordulhasson a film alapjául szolgáló regényt meghatározó Völkisch ideológiával, melynek retorikai tartóoszlopa a természet fogalma. Az Antikrisztus (Lars von Trier, 2009) elemzése alapján von Trier filmje az irónia egy sajátos változatával éri el, hogy folyamatosan „meneküljön a jelentés elől”, miközben a műfaji és kulturális kódokat felhalmozza és provokatívan vegyíti, míg végül az összeomlásáig feszíti a korábbi, a nő és a természet figuratív összekapcsolására épülő szimbolikus struktúrát. A grizzlyember (Werner Herzog, 2015) egy „talált filmre” a szerkesztés aktusából, a kommentárokból és a kiegészítésekből konstruált második szint segítségével bírálja a természet idealizált képzetét, mely alapján a radikálisan idegen természeti környezetünk ismerősnek, otthonosnak és az emberi társadalmakkal analóg elvekre épülőnek tűnik fel. A Werckmeister harmóniák (Tarr Béla, Hranitzky Ágnes, 2000) a materiális defiguráció eszközét választja; nem fogadja el az organikus folyamatok önmagukon túlmutató metaforikus jelentésébe vetett hitet, mely Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényében megfigyelhető: stratégiája a metaforikus alakzatok alaktalanítása, a mélység felfüggesztése. Az elemzett filmek tehát a természet reprezentációinak szimbolikus kódjaival az allegóriát, a kiazmust és az iróniát, a dezantropomorfizációt, valamint a defigurációt szegezik szembe. A disszertáció elsődleges célja, hogy ezekre a retorikai/ideológiai viszonyrendszerekre rámutasson.
Kulcsszó (Magyar)film
ideológia
retorika
természet
trópus
Kulcsszó (Angol)film
ideology
nature
rhetorics
trope
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaBTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
TémavezetőKisantal Tamás
Orbán Jolán


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record