Növekedési faktorok placentaris génexpressziójának kóroki szerepe a méhen belüli növekedési visszamaradás hátterében
Abstract
Vizsgálataink célja a méhen belüli magzati növekedési visszamaradással járó terhességekből származó lepényminták TGF-ß1 (transforming growth factor beta 1) és EGF (epidermal growth factor) génexpressziós aktivitásának, egészséges, eutróf terhességekből származó placenták hasonló értékeivel történő összehasonlítása volt. Eredményink alapján a vizsgált anyagban a TGF-ß1 gén aktivitása az eutróf magzatokéhoz képest nem változik meg. Ennek feltehető magyarázata, hogy a TGF-ß1 által koraterhességben élettani módon érvényesülő endothelsejt-proliferációt elősegítő IUGR-rel járó terhességekben kompenzációs mechanizmusként nem tud érvényre jutni. Ebből fakadóan kijelenthető, hogy a TGF-ß1 a méhen belüli növekedési visszamaradás kialakulásában közvetlen módon nem játszik szerepet. IUGR-ben szenvedő újszülöttektől származó lepényszövetekben az EGF génaktivitása alacsonyabb, mint az eutróf magzatok hasonló génjeinek lepényszöveti aktivitása. Ennek feltehető következménye, hogy méhen belüli növekedési visszamaradás esetén a méhlepény mérete gyakran elmarad az adott terhességi korra jellemző placenta-mérettől, s ez funkciózavar kialakulásához vezethet. Magzati méhen belüli növekedési visszamaradás 35 év feletti anyai életkor esetén gyakrabban fordul elő. Kialakulásának valószínűsége összefüggést mutat a gravida terhesség alatti testsúly- és BMI-növekedésével, illetve az anyai születési súly nagyságával.