Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Abstract

Jelen dolgozatban arra vállalkoztam, hogy a tágan értelmezett munkavállalói részvételi jogokat térképezzem fel az ILO, az Európai Unió és ezeknek megfelelően Magyarország elméleti és alkalmazott munkajogában. Eredeti szándékom a témaválasztáskor az volt, hogy megvizsgáljam a részvétel klasszikus európai intézményrendszerét, az Európai üzemi tanácsot (továbbiakban Eüt.) és értelmezzem annak szerepét és kapcsolódási pontjait a tagállami rendszerekhez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom elemzését követően ugyanakkor megértettem, hogy az Eüt. a munkavállalói részvételt a munkáltatói döntésekben közvetlenül nem, pusztán közvetve teszi lehetővé. Értelmezésem szerint a munkáltatói döntésekben való munkavállalói részvétel fogalma klasszikusan az alábbi elemekből állhat: 1. Együttdöntési jog a munkáltatóval (Mitbestimmungsrecht) a. pozitív együttdöntési jog (Zustimmungsrecht), b. negatív együttdöntési jog (Vetorecht), 2. Konzultációhoz való jog, valamint ezek feltételeként 3. Tájékoztatáshoz való jog. A munkavállalói részvétel/participáció részeként a magyar munkajogban ismert „együttdöntési jog” az Eüt. tagjait nem illeti meg, csupán a döntést közvetlenül nem befolyásoló konzultációs és a még erőtlenebb tájékoztatás jogával élhetnek a tagok és végső soron természetesen a közösségi vállalkozás vagy vállalkozáscsoport munkavállalói. A dolgozat célja ennek megfelelően tehát az lett, hogy válaszokat kapjak az alábbi kérdésekre: 1. Miként illeszkedik a vonatkozó uniós joganyag az ILO hasonló törekvéseihez? 2. Milyen gyökerei léteznek uniós és tagállami szinteken a jelenlegi európai participációs intézményrendszernek, az Európai üzemi tanácsnak? 3. Ha az Európai üzemi tanács kapcsán nem beszélhetünk klasszikus együttdöntési jogról, akkor létezik-e olyan szervezeti forma, vagy megoldás, amely kapcsán transznacionális kérdésekben érvényesíthető ez a munkavállalói jog? 4. Vajon az Európai üzemi tanács és a nemzeti részvételi szerv (üzemi tanács) szabályanyagán túl, találunk-e a munkavállalók tájékoztatását és a velük történő konzultációt előíró további európai szabályt? 5. Pontosan milyen konzultációs és tájékoztatási jogok (és természetesen kötelezettségek) illetik meg (és terhelik) az Európai üzemi tanács tagjait a munkáltatói döntésekkel kapcsolatban? 6. Az elméleti szabályozási háttér miként biztosítja a konzultációs és tájékoztatási kötelezettség gyakorlati megvalósulását? 7. Miként érvényesül az uniós joganyag Magyarország vonatkozásában a szabályozás valamint a gyakorlat szintjén?