Matematikai nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztő módszerének kidolgozása és hatásvizsgálata

Abstract

A számolási folyamatok kapcsolatban állnak a téri képességekkel, amit a neuronális átfedés bizonyít (Dehaene et al., 1999), továbbá újszülötteknél is igazolták ezt (de Hevia et al., 2014). Tosto et al. (2014) pedig a téri és a matematikai képesség közti kapcsolat genetikai és környezeti hátterének arányát mutatták ki. Ez a kapcsolat fennáll általános iskolásoknál (Lachance és Mazzocco, 2006) és egyetemistáknál is (Thompson et al., 2013). A téri képesség különböző módszerekkel fejleszthető indirekt (Cakmak et al., 2014), vagy direkt módon (Cheng és Mix, 2014). Uttal et al., (2013) metaanalízise alapján ezek a tréningek hatékonyak, a téri képesség fejleszthető. Noha a téri képesség és a matematikai képesség kapcsolata elég régóta ismert (pl. Dehaene et al., 1993), azt pedig még régebben tudjuk, hogy a téri képesség fejleszthető (Brinkman, 1966), mégis Stieff és Uttal (2015) az elmúlt 30 évben megjelent publikációkban csak 6 olyat találtak, ahol a téri fejlesztés hatását vizsgálták a természettudományos, mérnöki és matematikai képességekre. Ezek közül csak egyetlen tanulmány szól a matematikai képesség javulásáról a téri képesség fejlesztésén keresztül (Cheng és Mix, 2014). Azt pedig, hogy a matematikai nehézség esetén a téri képesség fejlesztését fel lehetne használni a matematikai képességek fejlesztésére, egyáltalán nem vizsgálták. Ezért egy olyan fejlesztő tréninget dolgoztunk ki matematikai nehézséggel küzdő 5. és 6. osztályos gyerekeknek, amely a téri képességet javító elemeket tartalmaz úgy, hogy az a gyerekek számára is érdekes legyen. A 10 hetes, heti egyszer 60 perces foglalkozások (pl. origami, 3D alakzatok hajtogatása, gyöngyfűzés) hatására teljesítményük mind a téri, mind a matematikai feladatokban jelentősen javult. Emellett nem specifikus hatásként csökkent a szorongásuk és fluensebbek, rugalmasabbak lettek. Mivel a vizsgálat idején nem ált rendelkezésre matematikai szorongást mérő teszt, ezért elvégeztük a MAS-UK (Hunt et al., 2011) magyar adaptációját, hogy a tervezett további vizsgálatokban már felhasználhassuk. A kérdőív - 3 tétel elhagyása után - jó reliabilitással rendelkezik, mind a Cronbach alfák, mind a teszt reteszt korrelációk magasak (0,8 felettiek).