Reziliencia a serdülőkori anorexia nervosaban
Abstract
Kutatásunk célja a rezilienciát befolyásoló tényezők feltárása súlyos anorexiás serdülőlányok körében. A vizsgálat nézőpontját meghatározta az anorexiásokkal végzett klinikai munka, fókuszálva a hajlamosító és fenntartó tényezőkre. A vizsgálatunkba 90 serdülő lányt vontunk be, az adattisztítást követően 35 fő súlyos anorexiás, és életkorban illesztett 29 kontroll személy eredményeit értékeltük. A vizsgálatból kiszűrtük az AN1 csoportot, extrém torzítási tendencia miatt. Vizsgálati eszközeink megválasztásában komplexitásra törekedtünk, személyiségkérdőíveket, klinikai kérdőíveket, reziliencia kérdőívet és projektív teszteket alkalmaztunk.
A vizsgálati eredmények alapján az anorexiás csoport reziliencia értéke szignifikánsan alacsonyabb a kontroll csoporthoz képet. A szorongás és a depresszió negatív hatást gyakorol a rezilienciára, az anorexiás csoportban, míg a kontroll csoportban ezt a hatás a depresszió fejti ki. A biztonságérzet hiánya moderáló hatása a szomorúság, reménytelenségen kapcsolatán keresztül érvényesül, és a bűntudat és reziliencia kapcsolatát befolyásolja. Mediáló hatását igazoltunk az interoceptív tudatosság hiánya és a reziliencia között a reménytelenség, anhedónia és az inadekvátság érzés dimenzióiban. Az „üres és ismeretlen én” pozitív együttjárást mutat az interoceptív tudatosság hiányával. Az agresszió személyiségdimenzió mentén találtunk eltérést a csoportok között, az anorexiás csoport passzívabb. A 10 profil elemzésével az ösztönosztályban, és a Szexuál-index a Szociál-index értékeiben különböznek a csoportok, az AN csoport megfelelési igénye extrém magas.
Összességében az affektív tényezőknek, a testi tudatosság dimenzióinak és az “üres és ismeretlen-én” rezilienciára gyakorolt hatását igazoltuk vizsgálatunkban és extrém mértékű megfelelési tendenciát. Az anorexiás serdülők reziliencia hangsúlyú kezelése, a biztonságérzet, az én-és a testi tudatosság, valamint az érzelemszabályozás dimenzióin keresztül támogatja a felépülést.