A szektorok közötti társas hatások befektetési döntésekben játszott szerepének kísérleti megközelítésben történő vizsgálata

Abstract

A társas hatások vizsgálata az elméleti, a kísérleti, valamint a piaci adatokat felhasználó empirikus pénzügyi irodalomban egyaránt tetten érhető. Míg az egyes elméleti és kísérleti megközelítések, valamint a portfóliódöntések vizsgálatán alapuló empirikus módszerek az egyedi, részvények szintjén értelmezett, tehát az egy eszközre irányuló vételi és eladási döntések egymásra hatását helyezik középpontba, addig a hozamadatokon alapuló eljárások azzal a feltételezéssel élnek, hogy a döntéshozó választására a más eszközöknél megfigyelt, tehát nem az eszköz tranzakciójában érdekelt szereplők döntései is befolyással bírnak. A dolgozat, építve előbbi irodalom kísérleti megközelítéseire, és alapul véve utóbbi munkák mögöttes feltételezését, a társas hatás befektetési döntésekben játszott szerepét vizsgálja egy új kétszektoros kísérleti eljárás keretein belül. A kísérlet egy olyan gazdaságot modellez, melyben a befektetők sorrendben, két fundamentális kapcsolatban álló szektorban, szeparáltan, egy publikus információs eseményt követően hoznak döntéseket a szektorokat alkotó részvények vételére vagy eladására vonatkozóan, annak függvényében, hogy mi a szektort alkotó részvény állapotára, tehát az árfolyammozgásra irányuló feltételes várakozásuk. Ezen információs környezetben tehát a vizsgálat fókusza a szociális jelzésekre azon belül is a szektorok közötti társas hatásokra helyeződik. A kapott eredmények szerint a döntéshozók nem követik tisztán a bayesi kalkulust, és viselkedésüket a kapott információk jellege is meghatározza, azaz a társas jelzések más publikus információktól eltérő módon épülnek be a döntéshozatalokba. Emellett az eredmények rámutatnak, hogy a döntéshozók olykor irracionálisan követik a más eszközökre irányuló döntéseket is.