Az uradalmi erdőgazdálkodás a Dráva menti területeken a magyarországi piacgazdaság kialakulása korában

Abstract

Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a Dráva mente térségében elterülő uradalmak milyen gazdálkodási és működési sajátosságokat mutattak a piacgazdaság kialakulásának időszakában, s ebben milyen szerep jutott az erdőgazdálkodásnak. Mivel a térség gazdasági változásairól átfogó, monografikus feldolgozás eddig még nem született, ezért a kutatást megpróbáltam széles szakmai alapokra helyezni. Munkám hátterét a témában releváns hazai és nemzetközi szakirodalom mellett az első világháború előtti történeti statisztikai adatok, levéltári, múzeumi és sajtóanyagok adják. Három kutatási kérdést fogalmaztam meg. 1. A korabeli Dráva menti uradalmak és a lakosság számára mit jelentettek az erdők? 2. Milyen változásokat generáltak a Dráva menti uradalmi erdőgazdálkodásban a dualizmus korában átalakult jogi és gazdasági folyamatok? 3. Hogyan alakult ki és fejlődött a dualizmus korában az uradalmak működésében a modern erdőgazdálkodás és annak legfontosabb mellékhaszonvételi formarendszere? Kutatásomba tizenhárom, a Dráva bal partján lévő nagybirtokot vontam be, köztük jónéhány latifundiumot, mint például Bellye, Dárda, Berzence; de figyelemmel voltam a Dráva túlparti, a vizsgált korszakban Horvát-Szlavónországhoz tartozó, többnyire magyar tulajdonosok uradalmaira (Ludbreg, Verőcze stb.) és erdőgazdálkodására is. A kutatás során megvizsgáltam a térség gazdaságföldrajzi adottságait, az infrastruktúra változásait, az itt élő lakosság fontosabb társadalomszerkezeti és foglalkozási viszonyait. Bemutattam a vizsgált uradalmak tulajdoni és gazdálkodási rendszerét, majd pedig kilenc alfejezetben elemeztem az uradalmi erdőgazdálkodás változásait, illetve az erdei munkákra épülő haszonvételi lehetőségeket, így például a térség faiparát, a vadászat és vadgazdálkodás rendszerét stb. Kutatásom során egyértelművé vált, hogy a térség kisebb és nagyobb uradalmai következetesen törődtek azzal, hogy a minél modernebb és jól működő erdőgazdálkodást hozzanak létre. A tulajdonosok szempontjából ez egyrészt bevételeik növelése érdekében, másrészt pedig a megváltozott erdőjogi kötelezettségek teljesítése miatt történt. Az uradalmak kihasználták a 19. század második felében erőteljesen emelkedő fatermékkeresletet, s az ezzel együtt járó áremelkedést, s egyre inkább a piac felé fordultak. A vizsgált uradalmak esetében nagy előrelépést láthatunk az erdőgazdálkodás szakmai kérdéseiben, hiszen az erdőtörvényben meghatározott szakemberek (erdőtisztek) alkalmazása hosszú távon is sokat lendített a gazdálkodáson. Mivel a térség faanyagában a magas minőséget jelentő, 80-120 éves vágásérettséget feltételező tölgy és a bükk volt a domináns, ezért hamar megjelent a fenntartható gazdálkodás kérdése. 1880-tól az uradalmak már üzemtervek szerint gazdálkodtak, szigorú állami kontroll alatt. Forrásaim alapján világosan látszódott, hogy a térség uradalmainak erdőgazdálkodási technikája és technológiája nagyjából megfelelt a hazai gyakorlatnak, a máshol is alkalmazott modern eszközök biztosították a folyamatos termelés lehetőségét. A térségben számos fakereskedelemmel foglalkozó cég alakult, amelyek a termékek elszállításában, a hazai és külföldi értékesítésében voltak érdekeltek. Bemutattam az uradalmi erdőgazdálkodásra épülő faipar fejlődését is. Igazi különlegességnek számít, hogy ebben a térségben jónéhány jelentős faipari vállalkozás is létrejött, köztük olyanok is, amelyek országos méretekben is meghatározónak számítottak. Ezek között a Dráva túlpartján lévő, a nagykanizsai Gutmann Henrik beliscsei vállalatát emeltem ki, amely Közép-Európa legnagyobb faipari üzemévé vált, de emellett más jelentős kapacitások is létrejöttek. A mellékhaszonvételi lehetőségek közül részletesen elemeztem a vadászati lehetőségeket, rámutatva arra, hogy az 1890-es évektől a térségben lévő óriási erdőségek milyen alkalmat kínáltak a rendszeres vadgazdálkodásra, megteremtve egy ma is fontos, főleg fizetőképes külföldiek által folytatott tevékenység alapjait. Az uradalmak megragadták azokat a lehetőségeket, amelyek révén termelésük mások számára is megismerhetővé vált, ezek közül kiemelkedtek a különböző, világ- és hazai kiállításokon való megjelenések, amelyek számos magas díjat is hoztak a tulajdonosoknak.