Kompozit indikátorokban rejlő potenciál a deprivációmérésben, Skócia példáján
Abstract
A deprivációmérés a szegénységmérésen belül és amellett folyamatosan fejlődő terület, melynek legfőbb jellemzője, hogy több dimenzió mentén igyekszik azonosítani a nélkülöző egyéneket, háztartásokat vagy területeket. Karakterisztikáiból adódóan e kutatási terület nagyban támaszkodik kompozit indikátorokra. A kompozit típusú mutatók szakirodalma is egyre szélesebb napjainkban, ennek ellenére összeállításukra csak irányelvek léteznek, és nem beszélhetünk legjobb alternatíváról kompozit index alkotásához. Dolgozatomban az indexkészítés módszertanának szegénységmérési kontextusba helyezésével hívom fel a figyelmet a deprivációs kompozit mutatók máig még kiaknázatlan lehetőségeire a súlyozási döntések, a robusztusságvizsgálat és validálás, valamint a térökonometriai modellezés terén. Dolgozatom a kompozit indexek készítésének fő lépései mentén halad, azonban csak a változók kiválasztásához kapcsolódó lépéseket követően vizsgálódik, ugyanis egy, a gyakorlatban már két évtizede használatos deprivációs index, a skót többszörös depriváltsági index (SIMD) adatait használja. Dolgozatom három fő kutatási kérdés köré épül. Első kutatási kérdésem vizsgálatakor egy, a deprivációmérés területén még nem alkalmazott súlyozási-aggregálási alternatíva többletinformációs lehetőségeire hívom fel a figyelmet. Ez a módszer a szűk keresztmetszetekért történő büntetés (PFB), melynek segítségével célzott szakpolitikai javaslatok fogalmazhatók meg a depriváció hatékony kezelésére. E módszertan kapcsán bemutatom a lehetséges büntetőfüggvények körét, valamint az enyhe büntetést eszközölő függvények ajánlásán túl saját büntetőfüggvény javaslatával is élek. Második kutatási kérdésem kapcsán megvizsgálom az egyes súlyozási módszerek robusztusságát és validitását egy konkrét deprivációs index tekintetében. Ehhez a vonatkozó szakirodalom mentén korrelációs és regressziós elemzéseket folytatok. Eredményeim alapján négy különböző súlyozási-aggregálási módszertant javaslok a deprivációmérés területére, ezek között egy konkrét, újszerű változatát a PFB módszernek. Harmadik kutatási kérdésem kapcsán egy kész deprivációs kompozit indexben rejlő további elemzési lehetőségekre hívom fel a figyelmet azáltal, hogy az index (SIMD) egyes indikátoraival kapcsolatban végzek térökonometriai elemzéseket. Dolgozatom ezen utolsó szakaszában a depriváció modellbe vonásához a jövedelmi depriváció változóját használom proxyként, és azt bizonyítom be, hogy a deprivációs szint szignifikáns kapcsolatban van a területi depressziós szintek alakulásával. Továbbá az említett kapcsolatban multiplikátorhatást is azonosítok térbeli kombinált modellem (SARMA modell) eredményei alapján. Összességében tehát dolgozatom kiterjed a deprivációmérés területén alkalmazott kompozit indikátorok alkotásának legtöbb lépése során felmerülő kutatási kérdések vizsgálatára egy konkrét példa, az SIMD adatainak elemzésén keresztül, és eredményeim több ízben is hozzájárulnak a deprivációmérés szakirodalmához.