Betegellátásban dolgozók egészségi állapotának, egészségmagatartásának, munkahelyi jóllétének vizsgálata két Zala megyei kórházban
Abstract
A lakosság egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése, illetve a kialakult betegségek gyógyítása, valamint az egészségfejlesztés terén kiemelt szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó szakembereknek. A körükben végzett kutatások kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy megismerjük a lakosság egészségének megőrzéséért, a betegségek megelőzéséért felelős szakemberek egészségmutatóit, egészségmagatartásuk főbb jellemzőit, illetve a munkahelyi környezettel összefüggő sajátosságokat.
Vizsgálatunk célja orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapotának, egészségmagatartásának felmérése, továbbá az azokat befolyásoló munkahelyi jellemzőknek a megismerése volt. Célunk volt mindemellett a vizsgálatba bevont egészségügyi dolgozók (n=1048) munkahelyi jóllétének, szakmai közérzetének megragadása a lelki egészség különböző mutatóin, illetve a munkahelyi klíma jellemzőin keresztül. A saját szerkesztésű kérdőív a szociodemográfiai és a munkavégzés jellegével kapcsolatos jellemzők mellett standardizált mérőeszközöket is tartalmazott.
A vizsgálatunkba bevont egészségügyi dolgozók több mint felének van krónikus betegsége, legyakoribb a hát és derékfájás A betegségek száma és a korcsoportok között kifejezett különbség van, a 26-30 éve pályán lévők bizonyultak e tekintetben a legveszélyeztetettebbeknek. A férfiak és a diplomával rendelkező szakdolgozók mutatói kedvezőbbek. A válaszadók egészségmagatartását vizsgálva megállapítható, hogy a felnőtt lakossághoz viszonyítva rendkívül magas (41,8%) a dohányzók aránya.
A lelki egészséget vizsgálva a férfi és a női válaszadók élettel való elégedettsége között nem találtunk jelentős különbséget, a rendkívül elégedettek aránya az orvosok körében volt a legmagasabb. A munkavégzéssel összefüggő egyes jellemzők, úgy mint a munkában eltöltött évek száma, illetve a munkakör mentén nem voltak igazolhatóak erőteljes különbségek a megélt munkahelyi klíma vonatkozásában. A lelki egészség és a munkahelyi klíma közötti összefüggések vizsgálata arra hívja fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb klímamutatók magasabb élettel való elégedettséggel, alacsonyabb szintű kiégéssel (a deperszonalizáció dimenziójában), továbbá alacsonyabb szintű depresszióval járnak.
Az egészségügyi dolgozók egészségének védelme az egészségügyi ágazat alaptevékenységének részét kell képeznie, mely hozzájárulhat a munkavégzés sajátosságaival összefüggő betegségek megelőzéséhez, javítva az ellátás minőségét, biztosítva az egészségügyi humánerőforrást és a környezeti fenntarthatóságot. Kiemelt figyelem kell, hogy irányuljon a váltott műszakban dolgozókra, akiknél a nagyobb eséllyel kialakuló egészségi problémák közül néhány kapcsolódik a rendszertelen étkezéshez, a stresszhez, valamint a cirkadián ritmus és az alvás zavarához, továbbá a fizikai inaktivitáshoz.
A munkahelyi jóllét támogatása prioritást kell, hogy élvezzen azokban a munkakörökben, amelyekben a folyamatos mentális terhelésnek kitett munkavállalókra nézve a kiégés és a depresszió fokozott veszélyt jelent. A munkahelyi jóllét támogatása érdekében szükségesnek véljük azokat a szervezetfejlesztő beavatkozásokat, melyek az adott intézmény sajátosságaiból kiindulva, az intézményi klíma fejlesztésén keresztül az adott intézményben dolgozók szakmai közérzetének javítását célozzák meg.