dc.description.abstract | A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek, plakettek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. (...) Pécsen 1923 óta működik egyetem, ekkor költözött ugyanis a városba a pozsonyi székhelyéről „átmenetileg” ide helyezett Erzsébet Tudományegyetem. Az ideiglenességből azonban tartós berendezkedés lett: immár száz éve a dunántúli város ad otthont a felsőoktatási intézménynek. Az egyetemet viszont megalapítása és első évei Pozsonyhoz kötik. A 19. század utolsó negyedében Magyarország területén két tudományegyetem működött, a budapesti, illetve a kolozsvári intézmény. Egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy a fővárosi universitas zsúfoltsága szükségessé tenné egy újabb egyetem alapítását. A harmadik egyetem felállításának gondolata végigkísérte a századforduló felsőoktatási politikáját. Pozsonyon kívül több város is szeretett volna otthont adni a megszülető intézménynek, többek között Debrecen, Győr, Kassa, Pécs és Szeged. Pozsony városa és az ottani akadémia tanári kara az 1870-es évek közepétől kezdve több em-lékiratot írt a hivatalban lévő kultuszminiszternek a témában. Két alkalommal az intézmény elnevezésére is javaslatot tettek: 1876-ban pozsonyi kötődése és közeli elhunyta miatt Deák Ferencet, 1893-ban pedig a pozsonyi születésű József főherceget kívánták egyetemük névadójának. | hu |